Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

ahol

h mm-ben és T nap-ban értendő.

Ezeknek a függvényeknek meghatározott T időtartamhoz tartozó függvény- értékei megadják azt a csapadékmennyiséget — mint a bázis-időszak T idő alatt előforduló évenkénti maximális csapadékmennyiségét — mellyel egyenlő, vagy amelynél nagyobb érték p valószínűséggel, vagyis az évek p %-ában fordul elő.

A hosszú időtartamú csapadékok esetében jelentős kérdés még, hogy a csapadék melyik jellemzője (a mennyisége: h, mm, vagy az intenzitása: i, mm/óra) a jelentősebb a síkvidéki felszíni vizlevezetés szempontjából. Sági K. szerint tenyészidőszakban, a kísérleti 33 mm-es csőmennyiségen és 31 mm/őra esőintenzitáson belül a lefolyást befolyásoló döntő csapadékjellemző a csapadék mennyisége (48 %-os súllyal), s ugyanakkor elhanyagolható a csapadék intenzitása.

1.122.2. A csapadékok jellemzőinek időbeli változása

Az egyes szélsőséges csapadékok jellemzőinek időbeni változását elsősorban a felszíni vízmozgás közvetlen hidraulikai vizsgálatánál kell megismerni.

Az intenzitás (i) és a mennyiség (h) időbeni változását a hidrológiai tanulmányok során a következő alap-összefüggések szerint vettük figyelembe (3. ábra):

az Intenzitásnál:

t = const.

(3/a. ábra),

(13)

i = i - bt 0

(3/b. ábra),

(14)

i = i + bt 0

(3/c. ábra),

(15)

ll = *01 + bi1

és

(16/a)

l2 = l02 * b2 '

(3/d. ábra),

(16/b)

a mennyiségnél:

h (t) = it

(3/a. ábra),

(13 )

ábra). (14*)

Mindezen típusok jelentkezési gyakoriságát az ombrográfok kérési szalagjai alapján vizsgálhatjuk felül.

Az 1.122.1 pontban vázolt jellegű valószinüségi vizsgálathoz kiválasztott adott időtartamú szélsőséges csapadékok időbeli elemzése igen érdekes eredményre vezet. Példaképpen a 24 órásnak tekintett budapesti júniusi szélsőséges

.... f ,,

o

bt) dt = i T,

o 1

Jb_

2

T~ stb. (3/b.- 13 -