Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

A vízmérlegek készítéséhez számos részletadat ismeretes a irodalomból. A mérlegekben jelképesen szereplő (4.41), Jk (4.42) és K (4.43) mennyiségekkel már foglalkoztunk.

4.54 A talaj víztartalmának ajánlott meghatározási módszere [17]

A talaj nedvességtartalmát elsősorban közvetlen mérésekkel ajánlatos meghatározni (4. 51). Azonban számos értékes adathoz és összefüggéshez juthatunk a többi módszer (4.52 - 4.53) alkalmazásával is. Sőt, még megbízható közvetlen mérés esetében is érdemes a másik két módszert alkalmazni, mert ezek segítségével pontosabban, gyorsabban határozhatjuk meg a további talaj - vizháztartási tényezőket (hiszen ezek további feltételi egyénieteket jelentenek a vizháztartási tényezők meghatározásában).

Különben jelenleg - ahogyan már láttuk - az izotópos módszer (4. 512.) ajánlható a legjobban, a jövőre nézve pedig az elektromos kapacitás mérésén alapuló módszerek a fejlesztésre a legjobban ajánlhatók.

4.55 A talajművelés hatása [32]

A talaj nedvességtartalmára (VT), a beszivárgási sebességre (J^), továbbá a talajok kötöttségére (Tc), szerkezetére (Tg) vonatkozó ismeretek utján

megválaszolhatunk egy sokat vitatott kérdést: "növekszik-e a talaj víztartalma a különböző talajjavító mechanikai-kémiai-biológiai beavatkozások hatására, (főleg lazítás hatására)?

A viz a talajban (VT), a talaj felszínén (V^), a kapilláris térben (V^) és

a talajviztartó térben valódi (W ), esetleg általajvizként (V’ ) a következőképw w

pen tározódik (a VT a hasznosan az optimális talaj-levegő-viz aránynak kell, hogy megfeleljen):

a) A talajfelszini állandó makro- ill. az ideiglenes mikromélyedésekben a talaj legfelső 5-10 cm-es rétegében (Vf) tározódik, ez azonban mint látni fogjuk nem tartós tározódás, de igen jó ideiglenes visszatartási mód.

b) A szemcsék körüli a hidrátburokban, továbbá a szemcsék körüli (V ) egyéb módokban, pl. szögletekben (szögletviz).

c) A talajok kapilláris hézagaiban zárt, nyitott vagy függő kapilláris vízként (VK).

d) A talajviztérben (V ) ill. a talajviztér fölötti magasabban vagy mélyebben fekvő pórustérben valódi (Vw), ill. általajvizként (V[,).- 37 -