Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
4. A vizsgálat elvi kérdései
A b) alatti szemcsék körüli tározódás (V ) a talaj évezredek során kialakult szemcséinek, ill. a talajszemcsék átmérőjének (d), vagy másképpen a szemeloszlási görbének (az un. szemelgörbének) a függvénye, ami elsősorban kémiai, esetleg fizikai (fagyhatás) utakon csak kisebb mértékben változtatható, de nem igen változik mélylazitással, ill. mechanikai beavatkozással. Az a), c) és d) alatti tározási formák közül a talajfelszinhez közeli elemeknél a viz igen könnyen bepárologhat a légtérbe s mindegyik tározási formánál a viz egy idő múlva leszivároghat a mélybe, ahol nem mindig táro- zódik hasznosan, a leszivárgó viz esetleg károsan is megemelheti a talajviz- szint! Mindenképpen azonban az emlitett tározási formák csak átmenetileg, ideiglenesen maradnak fenn. Mint minden érvekkel alátámasztott vitában, ebben is vannak kedvező ellenérvek, amikről nem feledkezhetünk meg: 1. Igen kedvezően növekedett a beszivárgási sebesség (k^) a lazitási munkáknál, aminek megfelelően a mélyben eddig szárazon maradt tározótér a mélyrétegek (V„ + V„)-ja is átnedvesedhet, s a talai 1 K evapotranszspirációs kiszáradása után az eddigi helyzetnél gyorsabban újra telhet fel vizzel! 2. Az a) és d) alatti tározási formák ugyan ideiglenesek, de feltétlenül elősegítik a talaj szárazon maradt térrészeinek feltelését vizzel, s igy ezek a tározási formák hasznosak is! 4.6 A felületi vizek keletkezése és lefolyása A továbbiakban rátérünk központi feladatunknak, a felületi vizek keletkezésének és lefolyásának vizsgálatára. Ezt a vizsgálatot elsősorban kis térségekre végezzük el (4.61), de az átfogó szemlélet kedvéért foglalkoznunk kell vázlatosan a nagytérségi folyamatokkal is (4.62). 4.61 A felületi vizek keletkezése és mozgása kistérségeken [34] Tárgyalásunkban két modellt vizsgálunk, az egyik az általánosabb eset, a másik az egyszerűsített megoldást tárgyalja.- 38 -
