Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
4. A vizsgálat elvi kérdései
4.53 A talajok nedvességtartalmának közvetett meghatározása vízmérlegek folyamatos felállításával [34] A vízmérlegek alap-alakja a következő lehet: dV B (input) = J (output) + —— . (30) Beszélhetünk gyorsan és lassan változó folyamatokról. Gyors^folyamatoknál (záporoknál, felhőszakadásoknál) a 10 perc, az óra, a nap, esetleg az újabb és újabb esőzések közötti időtartamok, periódusok a vizsgálati időegységek. Lassú folyamatoknál (hosszú időtartamú csapadékok esetében) az 5 nap (a pentád), a tiz nap (a dekád), a hónap, az év (a hidrológiai, a naptári, ill. az átkaroló 12 hónapból álló, adódó év) lehet a vizsgálati időegység. A hosz- szabb időszakok talajvizforgalmi kérdéseivel, főleg a nyári vegetációs és a téli nyugalmi periódusok ilyen irányú kérdéseit Ravasz Tibor [30] tárgyalja egy utóbbi, más célú tanulmányában. Maguk a vízmérlegek a talajfelszínre és a talaj testre a következőképpen irhatok fel a (30) egyenlet nyomán: B<Jb’K)=Jout(PNT’Tr VQf) + d(VT + Vf) dt (31) A vízmérlegek csak a talajtestre igy irhatok fel: dV„ B<Jb’ V=Jout(PNT’ Tf’ ko’Qf)+lT (32) A jelek már ismertek, legfeljebb annyit, hogy a tározásra a talaj felszínén és a talajban érvényes az alábbi kapcsolat: V„, + Ve T f V, Tf (33) A beszivárgásra pedig felírható a (10) ill. (11) összefüggés. VT V T Vrpf A —— ■ —— , vagy a —— , azaz csak a talajban ill. a talajban és a dt dt dt talajfelszínen tározott viz mennyiségének az időbeli változását, éppúgy, mint magukat a mérlegeket, a megfelelő területi egységekre írjuk fel: B_ (J out dY) dt F (34)- 36 -
