Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

es

1 óra + 60 perc. (8)

Természetesen ez csak a feldolgozásunk szempontjából igaz, amikoris

2Cév,max<'2(C12 hó’max, (9)

nap, max

<2<c

24 óra max,

ill.

Q <2 "'s] (c )

i óra, max Z_j 60perc/max.

Átmeneti bázis-időről akkor beszélünk, ha ez a bázisidő mozgó, de csak a merev bázis-idő közvetlen tartományában. Például ha a felvett merev idő a hónap (30 nap), az idő, amelyen belül keressük a maximumot fél hónappal (15 nappal) előbb kezdődik és fél hónappal (15 nappal) később végezzük be, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb értéket ugyan a kiválasztott merev bázisidőszakra vonatkoztatjuk, de hogy az adott hónapba átnyúló, és ezen túl nyúló csapadékértékeket is figyelembe vegyük, a mozgó 30 napi bázis-időt nem szigorúan a kiválasztott hónap 30 napjára, hanem a megelőző és a követő csatlakozási időt is magábafoglaló összesen 60 napban választjuk ki. így számítási adatunkat merev bázis-időre vonatkoztathatjuk, de ugyanakkor jobban ve- hetjük figyelembe az átnyúló folyamatokat.

e) A vizsgálati időszak az az időtartam, amelyből gyűjtöttük az adatokat, pl. 10-50-100 év stb. Minél hosszabb lehet ez a vizsgálati, vagy másképpen megfigyelési idő, eredményeink annál jobbak.

f) A visszatérési idő az az idő, amelyen belül várható, hogy valamilyen adott valószínűségű érték megismétlődik, mintegy "visszatér".

Az előzőekből látható, hogy bármilyen csapadék-megfigyelés vagy törvény elemzésénél igen gondosan kell az idő fogalmát figyelembe vennünk.

4.2-4.9 Talajfizikai és a talajhoz kapcsolódó hidrológiai kérdések [26, 29, 32]

Következő tárgyalásunkban nem a talajfizika, ill. a mezőgazda szabados tárgyalásmódját követjük, hanem csak vízrendezési szempontból vonunk le néhány gyakorlati következtetést.- 24 -