Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
3. A vizsgálat feladatköre
Említettük az előzőekben, hogy bizonyos jelenségek azonosan foghatók fel a sík- és dombvidéken egyaránt, természetesen megfelelő szemléletben. Ilyen azonos jellegű folyamatoknak tekinthetők pl. a felszíni viz keletkezésének és lefolyásának jelenségei. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felszíni viz keletkezésénél az azonos kiindulást az adja, hogy mindkét esetben lényegében a csapadékintenzitástvehetjük egybe a talajba szivárgás sebességével, majd a felszíni vizmozgást absztrakcióként közelítőleg lepelszerünek tekintve határozzuk meg a felszíni vizmozgást jellemzőparamétereket.Nem szabad ugyanakkor megfeledkezünk arról, hogy mégis csak más a fizikai alaphelyzet a sik-, ill. a dombvidéken. Sikvidéken igen nagy a felületi mozgásnál az érdesség hatása, s ugyanakkor kicsi az esés (I). Ettől az eltéréstől azonban közelítőleg eltekinthetünk, ha feltételezzük, hogy sikvidéken a vizmozgás kezdetén bizonyos előkészítő csapadék lehullása, valamint a talajfelszínnek előzetes, kellő mértékű elsimítása esetében, a talaj felső 5 cm-es rétege már telítődik, a felszín mikromélyedései már megtelnek vízzel és igy már elfogadható a "lepel- szerű" vizmozgás absztrakciója. Az előkészitő csapadék mennyisége az eltérő fizikai sajátosságú talajoknál és az eltérő haszonnövényeiméi természetesen más és más. Csak példaképpen említjük, hogy közepesen kötött talajoknál sü- rüsoru mezőgazdasági növényzetnél, a felszín kellő elsimítása ésetében az előkészitő csapadék értéke kb. 5 mm-nek vehető fel. A kérdést azonban gondos kutató munkával még fel kell tárni. 3.3 A kiterjedés szerepe [29] A rendezendő terülni kiterjedése a vízrendezések tervezésénél más és már problémákat vethet fel. A kis területek (tábla, üzem) vízrendezése üzemi feladat, amely esetleg társulati segítséggel jön létre. A közepes nagyságú területek (több üzem) rendezése általában társulati feladat. A nagy területek (vízgyűjtők) vízrendezése közvetlen állami feladat. A különböző fokozatokban a jogi, szervezeti, pénzügyi kérdések nagyobbára szabályozottak. Az üzemeken belüli vízrendezési kérdések hatósági feladatai nem teljesen tisztázottak, a volt ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÉGVIZSGÁLÓ INTÉZET (OMMI) ÉS A VÍZÜGYI IGAZ_ GATÓSÁGOK (VIZIG-ek),ma aNÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI KÖZPONT (NAK), s a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) viszonylatában. Az eddigi gyakorlatban hidrológiai-vizháztartási szempontból a kistérségekben a kis területekre kiterjedő rövid időtartamú, nagy intenzitású esők _ által kiváltott lefolyásokat tartották mértékadónak. A nagy területek kategó- riáiban pedig a télvégi hosszú időtartamú, nagy csapadék-mennyiséget adó esőkből-olvadásokból származik a mértékadó helyzet. A két területi határ között mindkét hatás eredményezhet mértékadó állapotot. Nem értünk egyet azzal a felfogással, amely üzemen belül is általában a télvégi helyzetet tartja mértékadónak. Miután más-más a terület üzemi helyzete, a mértékadó időjá- 16 -
