Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

3. A vizsgálat feladatköre

3. A VIZSGÁLAT FELADATKÖRE

A vizsgálat - mint Bevezetőnkben láttuk - a mezőgazdasági üzemi vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdéseit veti fel. A továbbiakban részletezzük a fő célokat, s Írjuk le a vizsgálat domborzati és területi kereteit.

3.1 A vízrendezés fő céljai [29]

A vízrendezés céljait az előzőekben (2. 3 fejezet) röviden vázoltuk. Ezek a fő célok tehát a vizsgálati területen (a talajban, a táblákon, a táblákból alkotott teljes üzemi egységekben, az üzemekből felépített teljes vízgyűjtő területeken) :

a) a kedvező vizháztartási helyzet kialakítása a természetes hidrológiai körülmények kihasználásával,

b) a kárt okozó vizek elleni közvetlen védelem a természetes és mesterséges vízgazdálkodási helyzeteknek megfelelően.

Ezekből a célokból világosan kitűnik, hogy a vízrendezés elsőrendű cél- ja a mezőgazdaság (termesztés) biztonságának a javítása (nagyobb és biztonságosabb termés), a termelési szint emelése (értékesebb növénytermelési és állattenyésztési ágak bevezetése), s csak másodsorban eél - az előző célon belül - a közvetlen vizkár-elháritás.

A vízrendezés gazdasági eredményeinek (5, 5) vizsgálatánál ezeknek a céloknak megfelelően kell eljárni, tehát végső fokon az elért "területi használati érték-növelést" kell figyelembe venni, szemben azzal a szemlélettel, amely az "elhárított kárt" tekinti kiindulási értéknek. A vízrendezéssel elért többleteredmény figyelembevétele helyesen hasznosítási jelleget biztosit a vízrendezési munkáknak. Az üzemi vízrendezési munkák gazdasági hatásait különben a mezőgazdasági üzemk igy is vizsgálják, s csak a nagy térségi vízgazdálkodás vonalán számolnak a vízgazdálkodás szakemberei elsősorban az elhárított kárral.

A vízrendezés fő céljainak elemzésével rá kell még mutatnunk arra, hogy mind a talajfelszín, mind a talaj víztelenítése automatikus legyen. így pl. a talaj automatikusan száradjon ki, azaz automatikusan viztelenedjék (ne kelljen a mezőgazdaságnak se tiltót szerelnie, se szivattyút üzemeltetni, hanem az egész folyamat a gazdától függetlenül játszódjék le).

Ezeken a célokon belül igen jelentős kiemelnünk, hogy a vízrendezésnél arra kell törekednünk, hogy ne legyen akadálya a mezőgazdasági gépek munkájának (a mezőgazdasági "technológia" sikeres, jó alkalmazását ne akadályozza a víz!).- 14 -