Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

70

1717

gyal. Ennek az évnek az időjárása kedvezett a termésnek, gyümölcsnek és elsőrendű nemes bor termett, olyan értékes amilyen még sohasem termett (!). December esős, 20-a körül fagyok s vége felé szeles, hideg időjárás. Karácsonykor jégeső, havazás. Villámcsapás érte a bécsi Szt. István templomot. (Kivonat Gensili főorvos jelentéséből. Sammlung, 1717. 393—7.)

1717. SOPRON. Igaz ugyan, hogy ebben az évben keveset szüreteltek, mégis különösen a tó melletti szőlők és egyes hegyvidékek (Neuberg, Kainraz, Kolmberg) említésre méltó mennyiséget adtak. A bor közepes volt, de meglehetős erős, és azonnal a szüret után 21—25 forintjával adták el akóját, sőt még 30 frt-ot is adtak. Már karácsony előtt a termésnek több, mint a felét jól eladták. (Fauth, 81/a.)

március. SOPRON. Március és április eleje igen kellemes és meleg volt, a szőlőtőkék erősen hajtottak és a barackfák virágzottak. (Uo.)

április. SOPRON. Április 4-én kezdett esni a teljesen száraz március után, az eső 7-éig tartott, majd meglehetős fagyos idő, igen erős szél és többször havazott ezen a napon. A hasonló zord, hideg idő 8- és 9-én folytatódott, úgy annyira, hogy a földek, valamint a város tócsái mind befagytak, s a város felett mindent hó borított. 10 és 11-én meglehetős dér volt, s a túlkorán virágzott fákban kárt tett. Ettől kezdve május 14-éig teljesen száraz időjárás volt. A gabona és a tavaszi vetés nem fejlődhetett az eső hiányában, úgyszintén a réteken nem nőtt a fű, a talaj kiszáradt, a gabona korán érett, kevés szemet adott, az árpa nagyon vékony volt, s nem volt kalásza. Az állatok takarmányhiánya miatt nagy volt a jajveszékelés. A szőlő is elmaradt fejlődésében, de a megindult esőzés következtében a terméskilátások javultak, majd az újból elmaradó eső s rendkívüli mértékben fellépett bogárkár a termést csökkentette. (Fauth, 82/b.’ Bruckner—Schürtz szerint [88.] hideg, esős nyár volt.)

1717. ERDÉLY. Állati járványok. FOGARAS, MEDGYES és NAGYSZEBEN vidékén pestis is fellépett. (12/b. Bielz 71., Apor, Synopsis XI. : 159.)

HÁROMSZÉK. ,,1717-ben irtózatos éhség dúlt a megye területén, a mi nemcsak arra adott okot, hogy az erősebbek elszedték, amit lehetett a gyengébbektől, hanem arra is, hogy az emberek nemcsak fagyökér, rügy stb. hanem ló- és emberhússal is táplálkoztak.” (Háromszék m. 29.)

NAGYSZEBEN. Oly rossz bortermés volt, hogy egy hordó bor (40 akós) 90— 100 írtba került. Egy pint ára 65 dénár volt. (17, Bielz, 59.)

MAGYARPOLYÁN. Igen erős marhavész majdnem egész Magyarországon. (Pető. 332., Tóth E.)

PÁSZTÓ. Marhavész volt. (Békefi, A pásztói C'anonica visitatio.)

— SOPRON. Az év száraz és hiivös volt. Gyenge bor (?) és közepes gabona termett.

(Bruckner.)

— PRÁZSMÁR. Aszályos és ennek megfelelően nyáron oly hőség volt, hogy a fák

kiégtek ( !). Én magam tapasztaltam, mert András napján (nov. 30.), amikor már hó és jég szokott lenni, itt forró volt a föld és füstölgött (!), [égett] (Tartlauer Chronik, Quellen IV : 69.)

FEKETEHALOM. (Zeiden) Határunkban óriási áradás volt, hogy patakjaink a Pförtchen és a Klein-Springbach) majdnem hajózhatókká váltak. (Quellen. Brassó IV : 308.)

KOZMÁS (Csík m.) „Ekkor történt, hogy leginkább az 1717-dik29 évben földben vetett őszi mag szárazban lappangva mintha csak egy jól bezárt ládában tar29 EitőI a szárazságról és pestisről részletesen ír Bogáts Dénes és Orbán Balázs.