Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
56 1712 az emberek.” Ezt gr. Károlyi Sándorné jelenti férjének, s a helyzet megvilágítására hozzáteszi, hogy „3—4 faluban sem volt képes pénzen venni egy tyúkot vagy csirkét ... a nép sok községből szerte vándorolt.” (Acsády, 371.) május 2. SOPRON. Du. ^4 órakor kisebb eső után heves jégeső vonult fel, amely „egy fél negyed órát” (7—8 perc) tartott egyfolytában. A jégszemek mogyoró nagyságúak voltak, de különösebb kárt nem okoztak. (Fauth, 59/b.) — ERDÉLY. „Igen nagy árvizek voltak az hazában. Megint sokan halnak meg az mirigy halálban,” (Apor, I. 292.) tavasz. GYŐR. „1712. tavaszán nagy árvíz pusztított Győr szigeten, amely alkalommal 39 ház dőlt össze.” (M. Vm. V., Győr. 362.) — „MAGYAR-ORSZÁGBAN az Duna és egyéb folyó vizek megáradván, ki mondhatatlan károkat tettenek.” (Ujj Kalendárium. Komárom 1714.) május. PÁLÓC. „Ezen esztendőben májusban hallatlan muska23 támadván, képtelen nagy csípéssel számtalan ökröt, lovat, tehenet, kecskét, ebet és embert is megölt az ki históriában sem hallatott.” (Pálóczi Horváth, 263.) május. ősz. MAGYARORSZÁG. A folyók kiáradtak, és ősszel újabb nagy áradások voltak. (Gensilius I. A. nyomán, Short, Th. General, 67., Weikinn IV. 77, 79.) — SZEGED. Árvíz pusztitctt. (Palugyai, II. 88.) július 23—25. SOPRON. Július 23—25-e között oly nagy esőzés (valószinüleg felhőszakadások jégesővel) amir.ő még emberemlékezet óta nem fordult elő. A mészárosoknak az ökrét a legelőn agyonverte, és HARKÁN 3 gyermeket vert agyen. MEGGYESEN becsapott a villám és 2 ház leégett. A termés a földeken rothadt. A szőlőkben földet vitt le az ár, úgy hogy a gyökerek kilátszottak. Nagy kár történt mindenben. Általában gyenge év volt: borban és gabonában egyaránt. (Bruckner.) július 25. SOPRON. Du. hosszantartó zivatar után egy villámcsapás a városi malom melletti legelőn agyonsujtott 4 ökröt. A jég a Potzmann dűlőben lévő szőlő felső részét teljesen elverte. (Fauth, 60/a.) 1712. ERDÉLY. „Szörnyű árviz pusztított, majd ismét pestis és a sáskajárás okozott nagy károkat.” (Apor, Synopsis, XI : 154.) — FELVIDÉK. Gacséri István krónikájában leírja az 1712,1719, 1739. évi pestist, továbbá említi az 1737, 1738, 1699—1802, 1805,1806 és 1811. évi járványokat. 1831-ből igen részletesen leírja a temetést is stb. (Gacsári, 158—173.) — NAGYMIHÁLY. Nagy volt Zemplénben a szilvatermés, . . . (Karsa, Szirmai A. naplója. Ada II. 1903). — SOPRON. Ebben az évben egy igen felséges, de igen kevés bor termett, drága volt, akóját 9 birodalmi tallérért adták. (Fauth, 60/b.) — SOPRON. Ebben az évben a szőlőbogarak az egész szőlőhegyet teljesen tönkretették. (Bruckner.) — PÁLÓC. Ung m. „Ebben az esztendőben sokáig tartó rettenetes dögi volt az marháknak, úgy hogy csak mi sem maradott sok helyeken. Igen nagy drágasága nem volt az búzának és rozsnak, de hallatlan szüksége és éhei halása az pénznek szüki miatt az szegénységnek.” (Pálóczy Horváth, 263.) — SZEGED. Döghalál volt. (Palugyay, II. 188.) — SOPRON. Január kezdetén oly borzalmas fagy volt és szél bő havazásokkal hogy némely helyen felülmúlta a 9 lábnyi [kb. 3 méter] magasságot. A hónap 23 Musca = légy. Nem lehetetlen, hogy a kulombácsi legyek voltak ui. ezek tényleg nagy négylábúnkat is megölnek és az emberre is veszélyesek.
