Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1712 — 1713 57 végén újra jelentkező fagy viszont jegessé, veszélyessé vált. . . (az utakon a közlekedés.) Február kezdetén forgószeles, közepén és végén mérsékelten szeles időjárás veit. Március közepe táján zivataros, illetőleg havazásos időjárás uralkodott, majd végefelé mennydörgéses záporesők jelentkeztek. Többfelé heves lázak léptek fel. Első és második nap különösen dühöngött a betegség, majd ötödik és hetedik napon lázálmok követték. A tavasz esős volt. (Gen- sili—Sydenham, II. 240.) Május ugyancsak esős hónap; úgyhogy Magyarország több vidéke az özönvíz képét mutatja. Pl. Holing (Boz) szőlőiben kiforgatott tőkéket, és a viz ellepte a szőlők kunyhóit. Megjegyzendő, hogy e hónapban az időjárás változékonyabb volt a szokottnál. Pl. 6 óra: fagy, 10 óra körül meglepő meleg, délután ismét hideg, és kevéssel este előtt újra meleg áramlatot észleltek. Ez ingatag időjárás sokaknál lázakat okozott. (I. h., II. 241.) Június és július hóban nagy hőség lépett fel. Elég sok károkozó: lepkeféle, sőt kígyó veszélyeztette a termények, sőt a földművelők épségét. A rovar- kár jelentős. Augusztus viszont esős volt, váltóláz jelentkezett, szomorú kísérőjeleivel: delirium, hányás, hidegrázás. (Po.) Az ősz igen esős volt; ennek következtében árvizek keletkeztek; akadt falu, amelyben több mint 40 ember vesztette életét. Ősz végén is mennydörgéssel és villámlással kisért zivatarok fordultak elő. Igen sovány szüret volt idén, de a bor nemessége némileg pótolta a mennyiség hiányosságát. A földek sem dicsekedhettek bő terméssel. (I. h., II. 242.) 1713 * március 8. SOPRON. Egész télen nem esett hó, csak március 8-án éjjel, amikor a szőlőnek a felét már bekapálták s a szántóföldeket is bevetették tavasziakkal. (Fauth, üO/b.) március 19. LÓNA. (Szolnok—Doboka m.) „A. 1713. 19 Mártii. Jósef napján, mikor jó kedvvel ennénk ebédet Lónán gróf Teleki Pál uram házánál, gróf Teleki Mihályné, Pálné, az urfiak és kisasszonyokkal, nagy szél indulván, a palotát ránk szakasztá hirtelen, rettenetes casus...” (Briccius, 115.) március. DÉL-MAGYARGRSZÁG. Március 9-éig inkább derült, majd 10-én nagy havazás; 15-étől olvadás, utána árvíz, amelynek számos ember és igen sok szarvasmarha esett áldozatáúl. (Short Th., General ect., II. 9., Weikinn, C. IV. 81.) április 19. SOPRON. Meglehetős hó hullott, nagy hóviharral s az egész szőlőhegység a fagytól megperzselődött, s minden áldás tova szállott. (Fauth, GO/b.) április 19—20. SOFRON. Ebben az évben igen hideg, hóban gazdag telünk volt.24 Április 19—20-án térdig érő hó volt, és a nagy hideg is sok kárt okozott a szőlőkben és gyümölcsfákban. (Bruckner.) április 19. SOPRON. A 19-én fellépett hideg egészen gyanútlanul jött, a hó éjjel hullott, elég mély volt és hófúvással egyfolytában 48 órán át tartott; a durva szél és a nagy hó a szőlőhegyeken a szőlők hajtásait — amelyekhez nagy reményt * Czeget megfigyeléseit 1 a 2. (481. o.) Függelék alatt. 24 Ellentmond Fauth feljegyzéseinek, ui. tényleg hóban szegény tél volt, de március 8-án lett télies idő.
