Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1711 —1712 55 SZEGED. „Ugyan ebben az Esztendőben mind Erdélyben mind Magyarország___ ban rendkívül való dolgok történtek, mert SZEGED-nél a Tisza vize minden l átható és tapasztalható ok nélkül el enyészék, úgy annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén kiin maradván nem győzték az emberek ki fog- dosni.” (Cserei M., H. F. 10 pag. 505.) SZEGED. ,, . . . a sáskák hasonlóképpen ellepték a földet és minden zöldséget megemésztettenek.” (Cserei M. Hist. 475.)- TORJA. „Sok szép gabon(ától) a csűrünk megtelik. Finom borral pinczénk megrakódik.” (Apor I. Vers. 291.) Bőséges esztendő. (Apor, Synopsis 154.)- PÁLOC. (Ung m.) „Az egerek az hegyek között nagy károkat tettek, az oroszságnak [= ruthének] majd minden zabját megemésztették, miatt rettenetes szükség volt közöttük, úgyis kevés vetést s azt is későn tehettek vala az rettenetes pestis miatt az emberek, azért ezen a környéken nem annyira drágaság miatt, igen nagy szükség lön.” (Pálóczi Horváth, 262.)- SOPRON. A tél eléggé szigorú, délkeleti szél uralkodik. Bőven esik a hó. Olykor bíbor, vörös, baljóslatú valóban.22 A nyár nagyon száraz. Ápr. 25-én 10 órakor a napot két melléknap kíséretében figyelték meg. Ezek közül egyik igen élénk szinü volt. A reá következő májusban igen nagy volt a forróság, közbe-közbe villámlások és mennydörgések döreje. Június hűvös és kezdetben esős volt; különböző kártevők (bogarak, hernyók, szöcskék) mutatkoztak. A hónap végén nyárias meleg. Július kezdetben forró, később szórványosan hideg esők mérsékelték. Augusztus eleinte derült, kellemesen meleg, közepétől kezdve hüvöskés, esős. Szeptember jobbára derült és meleg. (Gensili, Sydenham II. 239.)- SOPRON. Október és november alapjában véve esős, felhős volt. Esővel elegyes déli szél fújt, és ez volt az időjárás jellege 6 napon és éjen át. December eleje esős, közepe szeles volt, de éppen a déli szél miatt elfogadhatóan mérsékelt a hőmérséklet. Ebben az évben nagyjából termékenységet hozott az időjárás; nemes, igen jó bor termett. (I. h. II. 240.) 1712. február 11., 12. BUDA, PEST. E hó 11-én és 12-én úgy megáradt a Duna, hogy mindenfelé nagy károkat okozott: Budán, a rác- és vízivárosi, valamint az újlaki házak sokat szenvedtek. Pesten minden vízben áll, vagy másfélszáz ház összeomlott. (Wien. Diarium 1712, N° 895.) február 14. PEST. „A fővárost ért csapások közt nem utolsó helyet foglalnak el az áradások. 1712 február 14-ikén annyira kiáradt a Duna, hogy 15-én a szerviták pincéjét megtöltötte, 16-án pedig a pesti plébánia templom lépcsőjéig ért. Csak 19-én kezdett a viz apadni: több mint 100 ház rongálódott meg tetemesen. A XVIII. században tiz nagyobb áradás volt, melyek mindegyike jelentékeny pusztításokat vitt véghez.” (Peisner, 88.) tavasz. SZATMAR M. „1712 tavaszán borzasztó árvíz, azután pedig pusztító szárazság tette tönkre a termést. Nem volt élelmiszer, az Ínség s a vele járó bajok óriási mérveket öltöttek. Kivált a SZAMOSKÖZBEN csaknem éhen vesztek 22 Csonka mondat — csak valószínű, hogy a . purpura” stb. jelzők a hóra vonatkoznak. Legnagyobb valószínűséggel afrikai eredetű finom „terra rossa”-tól lett vörös a hó.
