Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 6. Benkő Sámuel, Miskolc 1780–1801
1794 -1795 591 tek, jácint, ibolya virágzott; lepkék 17-én kikeltek, a darvak megjöttek. A száraz mezőket csak hatalmas ökrökkel, erős ekével lehetett feltörni. A nagy rögöket még meg kellett törni. április. Száraz, poros hónap. Fűteni kellett. 7-én megérkeztek a fecskék. A cserebogarak és hernyók pusztítják a fákat. május. Szikrázó napsütés. Kevés eső; a hó második felében a rózsa és a rozs virágzik. A ribiszke és cseresznye megérett. június. Nagy meleg, gyakori eső. A vadászi völgyben irtózatos jégzivatar. ,,A jég magasabb felhőkből hullott, a széltől hányattatva több szem összefagyott, s ököl nagyságú súlyos tömegek estek le.” A gyümölcs kukacos, ribizli kevés, a sárga- és őszibarack, a téli szilva érettek; szénakaszálás nem lesz. Aratáskor a mag kipergett. A kutak mind kiszáradtak. július. Az egész hónap forró és izzadságot okozó. A dinnyét már árulják. Egy kepe, 13 kévéből álló kereszt, alig adott 2 mázsát, ebből 1/5-e a cséplőké. A kutakban nincs víz. A vizet sok helyen pénzért árulják. A Tüzán az átjárókon [gázlón] térdig alig ér a víz. Egy öl széna 100 ft., az üres szalma 110 111 ft. augusztus. Száraz, szeles, meleg hónap. [Foglalkozik hosszasan az időjárás előre való inegmondásával; figyelemreméltó meglátások.] szeptember. Eleje meleg, majd 24-étől hidegebb. 11. a fecskék elrepülnek délre. Óriási dinnyetermés, naponta 20 kocsival is árultak. 100-fej káposzta 10 r. ft., a széna öle 34 r. ft. október. Hideg hónap, elég esővel. november. Borult, hideg. Rozs üres kalászokkal. Egyes gyümölcsfák másodtermést adtak. A széna öle már 100 ft. Édes nemes bor 20 ft. Búzát, lisztet Lengyel- országból hoztunk, különben éhhalál lett volna. december. Hideg hónap. A megfagyott, hóval borított földeken a vetésen legeltetett marhák lábdaganatot és hasmenést kaptak. A kecskék éretlen fiakecskéket ellettek. Tojást pénzért alig lehetett kapni. Eladni 2 garasért lehetett darabját. Az eladó tyúk ritka, párja 8 garastól felfelé. 1795. január. Nagyon hideg, szigorú havas hónap. Majdnem naponta havazott, az utak járhatatlanok. Stoll szerint egyezik az 1776 év januárjával [19 évi Holdperiódus]. A nép éhezik, hetenként egyszer ha jóllakik. Korpa és tormareszelékből készült kenyérrel táplálkoznak. Scorbut is fellépett, február. Folytatódott a január jellege. Végefelé olvadás, sok ház teteje a hótól beszakadt. „Feleségem gondatlanságából az én házam is, mig magam a nádornál időztem.”29 (A nádor Sándor Lipót fhg., akit júl. 10-én halálos baleset ért Laxenburgban.) március. Kissé hideg, de már enyhült, nedves hónap. Lovak, ökrök pusztulnak, a tojás, vöröshagyma, fejfoghagyma darabonként egy krajcár, április. Nedves, szeles, közepén hideg, elején és végén enyhe, tavaszi idő. Fűtöttek. 11-én a Petze patak árad; a lepkék röpdösnek, szántanak, általános tavasz, fecskék megjöttek. Kukoricát vetik. 15—17. A legjobb szőlőhegyek elfagytak. [Ilyenkor másodszori metszés után termést ad.] Az elmúlt télen néhány száz ló éhenveszett. Élelmes parasztok a tél közepén utat vágtak a nagy hóban, 29 Lehetséges, hogy mint híres orvost hívatta a nádor. 94*
