Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
17J0—1711 53- NAGYM1HÁLY. . . az Embereim is Pestisbe ki halván, igen kevés szénát ez idén gyűjtöttem.” (Karsa, Szirmay, Ada VIII. 1902 : 302.) NAGYMIHÄLY. „Szilvát ezidén aszaltunk H. 2., Körtvély és alma nem sok volt. Káposztát rakattunk H 6. Répa, Retek elég volt. Hagyma ez idén kevés.” (I. h. IX. 1903 : 45.) NAGYSZEBEN, KOLOZSVÁR, ENYED. Ebben az évben a mérges járvány, a pestis tovább folytatódott: Kolozsvár és Enyed majdnem egészen kipusztultak. Augusztusban Nagyszebenben is felütötte a fejét, és augusztustól újévig Isten különös kegyelméből nem halt meg több mint 451 ember. (10. b. Bielz, 58.) ROZSNYÓ. Különösképpen szomorú év volt, mert májustól augusztusig 2025 lakos pusztult el pestisben. 1766-ban és 1790-ben Tiszolcon is pusztított a pestis. (Bartholomaeides, Gömör 686, 712.) június 1. 1711. február 11. SZOMBATHELY. „Pestis járvány pusztított. Több, mint 2000 ember esett áldozatul.” (Kuntár, 106.) 1711. január 2. SOPRON. Január másodikán esett le az idei télen az első hó. (Fauth, 58/b.) január 9. BAKTA. [NYÍR-] „Ilyen mirigyes időben pedig, hogy magát veszedelembe vesse, ezt a kemény telet is meggondolván . . .” (Károlyi S. jan. 9-i leveléből. Károlyi, V. 234.) április 4. FELVIDÉK. „Mivel hogy mind a terminusok rövid voltára, mind az útnak alkalmatlanságára és a vizek árjáira nézve siettem . . .” ,,. . az utaknak alkalmatlansága miatt visszajövetelemet áprilisnak 9-ik napja előtt nem reménylehetvén . . .” „. . . de a változó levegő égre, iszonyú szelekre, hidegre s annak változásával a szüntelen esőszakadásokra, nagy sárokra, nehéz utakra, és viz árjára, s az fűnek, szénának nem léteiére vagy szűk voltára nézve is, mely nehéz előmenetele lenne által láthatja . . (Pálffy J. ápr. 4-i leveléből. Károlyi S. V. 330, 332.) május 22. ALTORJA. „Menykő által (házam) Torján megüttetik.” (Apor, Vers Synopsis. XI. 154. I. 291.) május 25. SOPRON. Este 8 órakor súlyos, erős felhőszakadás mellett heves jégeső is volt, amiáltal a Potzmann és a Hausberg szőlők teljesen elpusztultak, mig a többiek egészen a „Neuburgig” kissé megsérültek. Éjjel 12 után rendkívül nagy zivatar lépett fel, a villám sok felé becsapott, és a nagy eső ellenére tüzet is okozott, de a szokatlanul erős eső megszakítás nélkül folytatódott. (Fauth, 58/b.) augusztus 7. SOPRON. Este 8 órakor jégzivatar a szőlőhegyek felett és számos dűlő szoléi teljesen elpusztultak. Jó és felséges bor termett, de kevés, mert a hegyvidéki termés kiesett. (Fauth, 59/a.) augusztus 26. NAGYSZEBEN. A mennykő a Riemer- (a Szíjgyártók) toronyba ütött, a meggyulladt lőpor a tornyot és a városfal egy darabját elpusztította. (10 b. Bielz, 58.) augusztus 26. „SZEBENBEN penig kisasszony havában egy jó reggel, mikor a város népe a templomban volna,20 hirtelen a menykő egy tornyot megüt, az holott a militia számára puskaport tartottanak, a puskapor felgyuladván !0 Ez a villámcsapás augusztus 26-án volt; nem vasárnapon, hanem szerdán.