Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 5. Ferences rendház, Eger 1765–1800
1793-1794 515 és este, 5-én délután nagy zivatar közeledett, újból meghúzták a városban a . harangokat, mire a legterhesebb fellegek is szétoszlottak. [!] szeptember 21., 26. Mindkét napon zivatar volt: villámlott és mennydörgött, majd a tartósabb szárazság után, — amely miatt a szőlőkben nem lehetett kapálni — megeredt az eső [26-án]. október 7. Sokan megkezdték a szüretelést, bár annak kezdetét 10-ére jelölték ki. A nekünk jutó részt, a szőlősgazdák valamennyivel kiegészítették ajándékképpen. A szüret egyébként gyenge volt. 31. Az egész hónapban nem volt eső: kivéve annak első és utolsó napján, ennek következtében már alig tudtak őrölni, november. A hónap eleje esős volt, mert négy napon esett. Majd változékony időjárás volt. december. Csaknem az egész hónap időjárása változékony volt, de inkább száraz. Eső csak 14-én és 29-én esett; havazás még nem volt. 29-étől 1794. április 5- éig nem volt valamire való eső. Kiszáradt a föld, nem volt legelő. 1794. január. Rendkívül enyhe időjárás, és először (5-án mutatkozott a tél, addig szép őszies idő. február. Első ízben 10-én havazott, két egymást követő napon; mivel azonban a talaj nagyon száraz volt, alig kétujjnyi bóréteg maradt meg. március. Az egész hónap száraz volt, sem hó, sem eső nem esett. A fűtést 30-án szüntettük be. Az időjárás csaknem az egész télen enyhe volt. április. A hónap elején többször esőre állt az idő, a feltámadt szelek azonban „az esőt elfujták”. Csak 5-én esett végre. Egész télen december 29-étől a fenti napig nem volt eső. Ezért a föld annyira kiszáradt, hogy a tavasz beköszöntésekor a jószágnak nem volt legelője. A már említett napon kívül áprilisban nem esett. Április 5-e óta a föld annyira kiszáradt, hogy a jószág kezdett elhullani legelő hiánya miatt [a takarmány pedig elfogyott], május. Az egész hónapban — 21 és 22-e kivételével nem esett. Gyakran Ígérkezett az eső, de a szelek a fellegeket szétszórták. A tartós szárazság következtében a fű gyökerestől kiégett, a szőlő hajtásai pedig a szőlőhegyekben nem tudtak fejlődni. A tavaszi vetés elszáradt, és az lett a sorsa az őszi vetésnek is. A gabona ára a háromszorosára szökött, a jószág pedig pusztult, mert sok helyen már a kutakban sem volt víz, s így az állatokat nem itathatták, június 1-én du. y24 óra tájt eleredt az eső s kb. ]X,6-ig váltakozva esett, a talaj azonban alig egy ujjnyira ázott be. A rendkívüli szárazság tovább tart. Éjjel után sincs harmat, nappal pedig szörnyű a hőség. 19-én este 10-óra körül közepes eső és 20-án du. is termékenyítő eső hullott, valamint 21-ére virradó éjjelen. 22-én ugyancsak esett. 23-án du. borzasztó zivatarral nagy eső volt; a szőlőhegyekben jég is hullott. Ez a zivatar és eső azonban nem terjedt ki mindenfelé. július 14. Este szörnyű zivatar és forrjótzél volt. A város összes harangjait megkon- dították. Az egész nyáron át tartó rendkívüli aszály miatt, mind a mezők, mind a kertek teljesen kiégtek. A gabona ára felszökött: a búza mérője 25—27 garasra, a zabé pedig 22 garasra emelkedett, augusztus 8-án éjfélután 1 órakor nagy zivatar volt. A harangok mindenütt megszólaltak. szeptember 15-én a szokástól eltérően [igen korán] megkezdődött a szüret, mert a fürtök már teljesen beértek. 33*
