Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 5. Ferences rendház, Eger 1765–1800
516 1794 — 1798 november 19. Reggel 9 óra körül havaseső volt, éjjel fagyott, a következő napon pedig havazott. 30. Vasárnap. Förtelmes idő. [Lehet hóvihar.] december. A hónap elején sűrű köd volt, ami éjjel nappal tartott. 19. Beköszöntött a tél faggyal és havazással. 26 és 27-én valamivel enyhébb idő. 1795. január 1. Erős hideg, ami enyhülés nélkül az egész hónapon át tartott, és fokról fokra növekedett. 11. A hideg annyira megerősödött, hogy a vizimalmokban nem lehetett őrölni; utána nagy havazás, és a hó térden felül ért. Az év elején az előző évi nagy szárazság miatt az élelmiszerek nagyon drágák voltak. A szegények egymás kezéből kapkodták ki a kenyeret. A ferences barátok kapuja előtt [naponta] több, mint 200 ember gyűlt egybe, hogy egy kis kenyérhulladékot kapjanak. február. A hónap eleji napokban fellépett nélkülözést és éhséget a múlt évi nyári aszály okozta. március. A téli nagy hideg még tart. Nagy volt az éhínség. Egy véka búza ára 2 frt. volt. Az időjárás változó, havazik, majd esik. Terjed a betegség is. április 22-étől a hó végéig nagy szárazság. május. A hónap elején a rendkívüli hőség és szárazság miatt az eljövendő pusztulás jelei mutatkoztak. 12. . . . bőséges megmentő eső volt. június 20. Hajnalban rendkívül erős zivatar volt jégesővel. Az összes templomokban megkondították a harangokat. július. A hónap elején állandóan zuhogó eső miatt félő volt, hogy a mezei munkák visszamaradnak. Ezért a püspök úr Öméltósága [Eszterházy Károly] úgy rendelkezett, hogy az összes templomokban a misével kapcsolatban könyörögjenek a szép időért. Az állandó eső azonban jót tett a tavaszi vetésnek, amely a korábbi hónapok szárazsága miatt csaknem elpusztult, szeptember 12. Megkezdődött a szüret, amely ebben az esztendőben bőséges volt. 1796. április 23. Szokatlanul erős fagy volt, és a zárda helyiségeit fűteni kellett, május 1. Du. 4 óra körül jött heves vihar és eső a zárda nagyon sok ablakában összetörte az üvegeket [valószínűleg jégzivatar volt]. A székesegyházban a vihar egy ablakot kimozdított, sőt kidobott a helyéből, s az alatta lévő oltár körül darabokra tört. A templomban volt nép rémülten menekült, július 19. Reggel 7 óra után óriási felhőszakadás volt, amilyenre a ma élő emberek alig emlékeznek. Az utcák valóságos folyókká váltak. A lezúduló víz a makiári külvárosban nagy károkat okozott az utcákban, udvarokban és kertekben, szeptember 30. Viharos szél, éjjel fagy, a szőlőtermés részben lefagyott, október 25-e körül befejeződött a szüret; a közeli szőlőhegyek — amelyek jégtől mentesek maradtak — bő termést adtak, a többieken pedig, amelyeket a jég elvert, közepes volt a termés. 1798. június 11-én jótékony esővel áldott meg bennünket az Isten. A szentségi körmenetet nem lehetett az utcán megtartani, hanem a templom 4 oltáránál.