Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 4. Körtvélyesi Pap István, Szikszó 1745–1779
500 1763-176Ü Az élet ezen esztendőben meg lehetős bővséggel termett. A bor is meglehetős 10, 12 forintokon kél hordója, s fellyebb is a java. Száraz esztendő volt, kivált az ősz olly száraz volt, hogy az őszi vetést sok helyeken nem tehették [így], a kik el vetettek is ki nem kelhetett, hanem Xbr. [december] Havának elein kezdett esső esni s akkor vetettek sok helyeken.” 1764. ,,Az 1764 dik esztendő ködös s változó idővel Köszön bé. A Tél minden hó nélkül szárazon ment el. A cserebogaraknak sokasága a gyümölts fákat nagy részint meg emésztette, de ezért a gyümölts bőven volt kivált a körtvély. Júniusnak 4 dik és 3 dik Napján a d é r a tököt és ugorkát elvette, de a szöllőnek, s gyümölcsnek semmit sem ártott. Istennek jóvoltából igen bő aratás volt mindenfelé. Die 29ma 7 bris [szept. ] A Hegyek között nagy Havak estek, mi körülöttünk is kezdett esni, die 30 a pedig nagy dér volt. Az után la October kívánatos meleg napok kezdettek járni mint egy másfél hétig az után meg essőzött az idő az egész szüreten által, sőt az esztendőnek végéig ritka nap múlt el esső nélkül. A bor ezen esztendőben meg lehetős bőséggel de eretlen [éretlen] volt és kelletlen 6 s 7 forintokon lehetett hordóját venni mivel az iszszonyú nagy sár miatt egy felől sem jöhettenek a bor vevők.” 1765. „Az 1765 dik Esztendő engedelmes de essős idővel mutattya magát elein az után Februáriusnak elein nagy havak estek, de a föld igen gyengén fagyott meg, hanem azután két vagy három étszakai fagyással a hol sár öregebb volt meg bírta a Marhát és Szekeret, de az is tartott harmad napig, az essővel ki ment a föld fagya, hanem újra Mátyás [febr. 24.] étszakáján meg fagyott. Mártius és Apr. szép Tavaszi idővel ment el, mellyre nézve a Szöllő is Aprilis- [nak] elein szépen kezdett fakadni, de a Májusi hideg szelek némelly helyeken meg fagylalták a fakadást a Szöllő fája is nehezen épülhetett a hideg szelek miatt. A Tavasz[nak] bé jövetelitül fogva ritka nap múltt el kemény és hideg szél nélkül. Ezen esztendőben nagyobb részint meg tisztult a szöllő. Sz. János [jún. 24.] napjára. Az élet igenoltsó úgy hogy az árpának vékáját 4, 5 polt. [ura] a Gabonának 8, s 9 polt. a tiszta búzának 5 Máriásokon köblit lehetett venni. Az őszi élet meg lehetős bőséggel termett, de a Tavaszfink] kevésbbé. A bor is meglehetős, aszszú szöllő igen sok öt, hat for. még is el ment Puttona, hordója 30 forintokon, a bor pedig szüretkor 9, 10, 12 forintokon. Ujj esztendő elein 7, 8 forintokra szállott.” 1766. „A Tél egész Januáriusban igen keményen tartotta magát kevés hóval. Dorottya táján [febr. 6.] kezdett lágyulni az idő de ismét meg keményedett Gergely napig [márc. 12.] azután engedelmesebb idők jártak. Sz. György nap [ápr. 24],
