Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 4. Körtvélyesi Pap István, Szikszó 1745–1779
1766-1768 501 tájban száraz, de hives étszakák, úgy hogy a szöllő fakadásának is sok helyeken meg ártott a hideg dér. [így! ]. Ez esztendő igen fatális volt a mi határunkra, mert az árvíz [Bársonyos17 és Ilernád] részeinket iszappal beöntötte a mit az apadás után kaszálhattunk is az gyakori essőzések miatt nehezen tudtuk szét venni, ismét megáradván a viz boglyáinkat felvetve. Die 5ra Aug. pedig a Jég esső mind tavaszi vetéseinkat úgy ki verte, hogy szalmájánál egyébb hasznát nem vehettük, mind pedig szöllő hegyeinket a Vadászi Határtúl fogva szinte az Ujfalusi határig úgy elverte hogy többnyire semmi sem maradott. Borunk igen kevés termett de a’mi lett jó izű s kedves, jó áron is ment 16,18 forintokon. Az élet meglehetősen fizetett.” 1767. ,,A Tél egész Dorottya napig [febr. 6.] olly vastag hóval tartott, hogy hol törés nem vólt alig térhetett ki az útból is. A Gabonának ára 7,8 Máriás köblinek, aT. búzának 12.13, az Árpának 6. Már., a Zabnak 4. Már. A’ Cserebogarak semmi gyümöltsöt nem hagytak. Őszi vetéseink ritkák voltak, azért ritkán is lettek a keresztek, de a mi kevés lett elég termett [jó] vólt. Az egész tavasz s nyár nagy szárazsággal tartott, úgy hogy jól meg nem ázott a föld, néha néha ugyan érte egy egy kis harmat forma esső határunkat, hanem 13a Aug. bűneinkért olly nagy jeget bocsátott Isten reánk mint egy jó nagy zöld dió nagy sűrűséggel tartott mint egy fél óráig s ezen hólnap többnyire essővel ment el, őszve is törte a Magy. [arádi] hegyeket (= szőlőket), és az egész halmi (Halma j) határ [on] a túlsó hegynek is némelly részét. 28a 8bris [okt.] Nagy égi háború és nagy jég esső esett napkeletre a Harangodnak. Az hol a jég nem érte Hegyeinket meg lehetős bor termett aszszú szőlő elég bővön 7. 8. Már. költt Puttona.” 1768. „A tél Januáriusban elég kemény, kevés hóval, tartott azon száraz keménységgel Üszöges Sz. Péter [febr. 22.] napjáig ekkor pedig nagy hó esett, de ugyan csak nagy keménységével tartott egész Tavasz kezdetéig, ekkor valamennyire engedelmesebb idő szolgált. Húsvét után [hv. ápr. 3.] ismét vad idők kezdettek lenni csak nem Pünköstig [pv. máj. 22.] úgy hogy Pünköst előtt való héten [máj. 16—21.] mind szöllőt mind kerti s mezei veteményeket el vett a hideg, de még Keresztelő Sz. János napján is: 24ra Junij dér volt. Igen száraz vólt a Nyár, rnelly miatt igen kevés széna, őszi élet, kiváltképen mindenféle [dudva] termett. A’ September! essőzések miatt, a Szöllők idején meg rothadván, az után a száraz meleg idő miatt meg aszván igen kevés bor lett, aszszú szöllő bőven 17 17 Szikszó mellett Mánia-patak is gyakran megáradt.
