Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

50

1709- ERDÉLY.: Köleséri Sámuel. Pestis. Dáciáé anni 1709. scrutinium et cura. (120 old. Nagyszeben, 1709.)

— SZIKSZÓ. A pestis elkövetkezik. (Körtvélyesi, 5/a.)

— SZENTES. „Döghalál 900 lakost seprett el.” (Palugyay, Magyarország IV. 490.)

— „SZIKSZÓN nyolcat is kellett temetni egy nap; összesen 800-an haltak meg

ekkor.” (Császár, Szikszói, 16.)

— ERDÉLY. „1709-től tiz éven át pestis pusztította a lakosokat.” (M. G. T. Sz.

Xll : 73.)

— ERDÉLY. 1709-ben kezdődött a nagy pestis. Moldovából hurcolták át, s már

1710-ben egész Erdélyt ellepte. Gidófalvi Gábor így ír erről Apornak: „Sze- benbe az pestis béjött, 24 óra alatt két háztól 10 ember halt ki, az házokat be is pecsételték; az urak és főrendek, az kitől melyre lehetett kiszaladoztak, az mi 180 ember döglött meg. Elannyira, hogy az utczán járó ember feldől s meghal.” (M. T. E. XXXVII : 38-39. és M. G. T. Sz. XII : 74.)

ERDÉLY. „Mind Erdélyben, mind Magyarországon pusztító döghalál volt, melyhez hasonló soha Erdélybe nem volt, miólta ember kezdette lakni. Az elmúlt [1708] esztendőben Havas Alföldében Bukaresten kezdődik a pestis, oda Törökországból jött. . . Már az előtt is sokszor volt ERDÉLYBEN pestis, sokan meg is holtának, de ugyan maradtanak is még emberek a pestises helyeken, de most valahová beeshetik, éppen mind kitakarítja a mirigyhalál a lakosokat. ...” (Cserei, M. Hist., 429.)

— Júniusban és a következő hónapokban a pestis MEDGYESEN, SEGESVÁROTT,

KÜKÜLLÖ és TORDA megyékben, UDVARHELYEN és GYERGYÓSZÉ- KEN a lakosság nagy részét elpusztította. (10/b. Bielz, 58.)

— A pestis ERDÉLYBEN sok ezer embert megölt. (10/c. Bielz, 58.)

— SOPRON M. „pestis és éhség dúlt az egész megyében.” (Merényi, Domsics, 21.)

— SOPRON. Január faggyal kezdődött, amely annyira tartóssá vált, hogy emberemlékezet óta ritkán volt keményebb, keservesebb mint 5-étől 12-éig. Ha egy- egy napig enyhült is valamelyest, de 18-án ismét erőre kapott, hóesés hóesést követett, aztán fagyra fagy következett egészen a hónap végéig. Február hóban folytatódtak a fagyos napok, sőt 3-án és 4-én a borzalmas hideg ellenére is havazott, és oly erős, viharos szél fújt, hogy alig hagyhatták el az emberek a házat, sima talajon is feldőlés fenyegette őket. Ez évben tehát bevált a paraszti megfigyelés, mert febr. 2-án sütött a nap, tehát utána is folytatódott a fagyos téli időjárás. Viszont ujholddal enyhült a fagy. 18-án, 19-én ismét folytatódott a téli zordság; 25-én és 26-án nagy havazás. Ez a szeles, hideg, havas időjárás márciusban is kitartott, egészen a tavaszi napéjegyenlőségig. Ez az év tele borzalmas hidegével, rémes viharaival és a hő magasságát tekintve emberemlékezet óta a legkeményebb volt. Mig végre kidühöngte magát a tél. Április igen kellemes, derült, meleg volt. Május mégis hideg, esős, sőt 17-én havazott. Júniusban végre meleg, száraz időjárást jegyezhettünk fel. (Loew—Sydenham, 338.)

— SOPRON. Július ebben az évben nagyon szeles, időnként szokatlanul barátságtalan, hűvös és csaknem csapadéktalan volt. Augusztus viszont nagyon meleg volt, néhány hóvégi napot leszámítva. Ez utolsó napok szelesek és hidegek voltak. Egész szeptemberben hasonlóképp borús, esős időjárás uralkodott. Szent Egyed napján (1-e) egész nap esett, Máté ev. napján [szept. 21.] estefelé hatalmas villámlás, mennydörgés, eső tombolt jégeső nélkül.18 (T. h. 339.)

— SZEPESSÉG. Gyakran voltak zivatarok. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48.)

18 Az év három utolsó hónapjáról nincsenek adatok.