Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

51

január. BRASSÓ. „Az erdélyi generális Krickpaumb januáriusban felette hideg időben jőve ide Brassóban . . .” (Cserei M. Hist. 43G.) január 24. PEST-BUDA. . . mely időn át a Dunán nem lehetett átkelni, mindössze

13-an haltak meg. (Peisner, 86.)

január 26. PEST-BUDA. „. . . a félelem legmagasabb fokát érte el, a midőn 26.-án oly hideg állott be, hogy a Duna jege miatt a Budával való közlekedés megszűnt.” (Uo., 84.)

január 31. SOPRON. Heves hideg idő lépett fel. (Fauth, 56/a.) február. KOLOZSVÁR CSANAD. „Bánfi Dénes meghimlőzék, a nagy hideg időben betegen megindítják, Csanádra hozzák . . .” (Cserei M., Hist. 436.) február 3. PEST-BUDA. ,,Febr. 3-án végre ütött a szabadulás órája; az idő megenyhült és a Duna jégmentes lett” (Peisner, 86.) február 20. SZEPSI. ,,A császáriak néhány embert levetkőztettek azokról lehúzták lábbelijüket s a nagy hidegben sokaknak a lába lefagyott.” (Thaly, Schiessler naplója, T. T. 1884 : 746.)

március. SOPRON. Az egész március páratlanul szép volt, a legkisebb eső nélkül;

igen meleg volt és kellemes. (Fauth, 56/b.) április. EPERJES. Este 8-kor félelmet okozó és veszélyes zivatar tört ki, villámlással, dörgéssel. 3/4 10-kor egy nagy villámcsapás történt, de hál’Istennek nem okozott kárt. Éjfél előtt azonban fordulat állott be nagy jégesővel, villámlással, dörgéssel, s a jég oly tömegben hullott le, hogy másnap [reggel] 9 óráig a jég az utcán látható volt. (Chron. Eperj.) június, július. ERDÉLY. „Júniusban, júliusban oly rendkívül való szörnyű száraz meleg idők jártának, melyhez hasonlókat soha nem értem; az emberek teljességgel semmit nem szánthattak, a gyümölcsök a fákon egyben főttének, fonyadtanak, a tavaszgabonák fel nem nőhettenek.” (Cserei M. Hist. 441.) július 13. SOPRON. Nagy zivatar keletkezett du. 4 órakor és tartott 14-én délelőtt 10 óráig. (Fauth, 57/a.)

augusztus 29. SZATMÁR felől nagy sáska invázió (Lásd. Szaniszló I. köt. VIII. függelék.)

augusztus 31. NAGYSZEBEN. A sáskák a város melletti táborban leereszkedtek, de estefelé újból tovább repültek. (5. h. Bielz, 58.) nyár. BRASSÓ. A legbővebb források és sok vízben gazdag folyó annyira elapadtak, hogy az örletés körül nagy bajok voltak. (10. Bielz, 58.) szeptember. KOLOZSVÁR. „Septemberben penig Molduvából számtalan sáskák jövének ki, akik a napnak fényét sokaságukkal befedték és az egész országot egy ben járták, mindenfelé zöldséget megettenek, végre Kolosvárnál egyben- gyiilvén mindenfelől, egymással megvittanak az aérben, és oly dühösséggel marták, ölték egymást, hogy a földre lehullván, nagy darab helyen bokáig jártának az emberek a holt sáskák között, s ott büszhöttenek egyben; adná Isten, valami újabb idegen nemzet ne jöjön a szegény országra, mint annak- előtte mindenkor megtörtént.” (Cserei M. Hist. 441.) október 11. KISVÁRDA.,,. . . ily hideg téli idő éjtszakai zuzmarások; éjjeli, nappali szüntelen való esőszakadások alkalmatosságával s több helyes okokra” . . . (Károlyi S. Kisvárdán okt. 11-én kelt leveléből: Károlyi, V. 226.)

1710.*

‘Gyöngyös megfigyeléseit. 1 az 1. (471. o.) Függelék alatt.

4*