Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 2. Czegei Vass László, Erdély 1712–1738
1723-1724 485 ERDÉLY. „E zen . . . esztendő méltán neveztethetik szűk esztendőnek, mert noha láttatott az gabonát termeni, de az mi lett is, inkább mind üszögös és eresztőtlen; az bor pediglen savanyú, mert az tavaszi hóharmat az szöllőt elsütvén, annakutána az mi kijött is, az híves nyár miatt perfeetióra nem mehetett, noha novemberig dilatálódott nagyobb részében az országnak az szüret, de hiába, mert mégis jó ért szőllőt nem igen találhatott az ember; az hideg is szüretkor úgy megfagylalta az szöllőt, hogy kinyomni nedvességét egyébként nem lehetett, hanem forró musttal kellett meglágyítani s úgy lehetett valamit facsarni belőle. Békességes esztendő volt, mert isten kegyelméből sehonnét semmi ellenségünk nem volt, de egészséges esztendő bezzeg nem volt, sőt inkább őszre kelve nyavalyákkal teljes esztendővé lőtt, mert az himlő sok helyeken nagy mértékben grassált és grassál még ma is, úgy annyira, hogy az városokon hét s nyolczszáz gyermekeket tött az sírban s köztük sok nagyidős és öreg embereknek is nem kedvezvén; . . .” 1724. október 11. MÉHES. ,,Onnét is reggel megindulván [Remeteszegről] ebédlettem Bándon, hálni érkeztem Méhesre, igen alkalmatlan havas esős és hideg időben.” 12. CZEGE. „Méhesről is megindulván reggel, estvére haza jöttem Czegében. Eodem az mezőségi hegyeket nagyobb részént fejéren láttam az hó miatt.” ERDÉLY. „E zen . . . esztendő rész szerént mondattat hátik bőv esztendőnek valamennyire az gabonákra nézve, minthogy szalmájában majd mindenütt az országban felesecskén lőtt noha nem igen eresztős és kivált [a] mezőségen erős üszögösek voltának, az mely gabonákat aratatlan tanáltak, igen elrontották spaskolták; mégis az pénznek az országban való szűk volta miatt oly olcsó minden gabona, hogy az búzának vékáját öt poltrán, az legszépinek hét-nyolcz poltrán, az árpának négy poltrán, az zabnak egy s két poltrán adják. Széna dolgából pediglen szűkös esztendő volt, mert igen ritka helyt lett jó széna, s az mi lőtt is, az fűnek ritka volta miatt igen kevés; az mezőségi nagy roppant szénafüveken pedig majd mindenütt [a] mezőségen semmi szénát nem csinálhattak az fűnek nem léte miatt. Bor dolgából peniglen épen szűk volt, mivel az szöllőknek igen kevés termések volt, s az mi volt is penig, az jégesőnek gyakor Ízben való léte és sűrű s nagy volta sok helyeken az országban elverte s rontotta kevés termését az szőllőnek, noha mi kevés lett, az jól megért és jól elkészült bor lett . . . Ijesztett inkább bennünket egy égen sárkány módjára repülő, s egy rúdnyi hosszúságú tüzes jel,10 az mely az egész országban egyazon a ruipon ugyanazon időben láttatott az áerben menni és az Sajó vizének veressen való folyára ...” 1725. ERDÉLY. E zen . . . esztendő isten kegyelméből alkalmas bőv esztendő volt mind gabona, bor és széna iránt, az zab gabonán kívül, az mely is az országnak nagyobb részin igen szűkén és vékonyan termett, (Továbbiakban a családját ért sok betegségről ír.) 10 Meteorhullás.
