Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 2. Czegei Vass László, Erdély 1712–1738
484 1720-1723 augusztus 11. MÉHES. „Ott voltam; takarittatnám ha volna mit de az Isten egér által való Ítéletivel úgy elvette a gabonát, hogy mindenféle gabona-oecono- miám sem extendálódik kétszáz kalongyára, az ki tavaly háromezerre is kitölt.” október 24. CZEGE. „Egész nap és azon napnak écczakáján sűrű és szapora hó esett, mely méltó az observatióra. 28. Kezdettem isten segitségébűl az szürethez, legelsőbben is az Kis-Tekenőshez. 29. Végzettem el az Kis-Tekenős szüretit, az holott is csak 186 veder borom lőtt; be is szállíttattam őket az pinczében. 30. Kezdettem az Nagy-Tekenőst szüretni. 31. Végzettem el; az holott is nem lőtt több 282 veder boromnál.” ERDÉLY. „Ezen . . . esztendő mindenféle gabona dolgábúl alkalmas bőv esztendő volt, az mint gyümölcsöknek is nem volt szükségek; de az bor szűkön lőtt az szöllőnek kevesebb termése miatt, s az ki lőtt is, az idein való hidegnek létele miatt savanyúbb az egyébkorinál.” 1721. május 15. ÁROKTŐ. „Reggel megindulván, ebédre jöttünk az Tisza mellé Ároktőre, ebéd után az Tisza-partra, de nagy lévén az Tisza és az hidas nem járhatván az szél miatt, ott kellett hálnunk.” 16. CZEGE. „Reggel átköltözvén az Tiszán Ősegénél.” szeptember 5. CZEGE. „Itthon voltam, minthogy ezekben a napokban az szöllő kidaraszlásán [gyomtól való megtisztítása] szorgalmatoskodtam.” ERDÉLY. „Ezen . . . esztendő nem számláltathatik az bőv esztendők köziben és rendekben, mert noha ugyan az gabona szalmájában tetszett felesnek lenni, de épen semmi szeme nem volt, sőt az mi kevés lőtt is belőle, sükeretlen és szaporátlan; az szöllőt pediglen még tavasszal elsütvén a dér, annakutána való jövése [ = fiatal hajtások] pediglen perfectióra nem mehetvén, az őszi idein [= korán] való hóharmat miatt igen igen kevés bor lőtt s az is ki lett is, valóban savanyú s ízetlen. Egyébiránt egészséges esztendőnek lenni mondhatjuk mert isten kegyelméből semmi olyan nehéz és ragadó nyavalya benne nem uralkodott. ...” 1722. ERDÉLY. „Ezen. . . esztendő nem egészlen számiáltathatott egészséges esztendőnek, de inkább szűk esztendőnek mondhatjuk, mivel az gabonának sem volt rendes termése, bor pediglen és gyümölcs igen ritka helyt lőtt; mert az tavaszi késői hideg elvévén az szőllőknek jövéseket és az fáknak virágjokat, nagyobb részén az országnak semmi gyümölcs nem lőtt, bor pediglen igen vékonyan és szűkén. Egyébiránt békességes esztendő volt. ...” 1723. augusztus 26. CZEGE. „Végeztem el az hordatását kevés gabonáimnak, az mely is az tavaszi szárazság miatt igen kevés lőtt, úgymint búza gel. [gelima am. kalongya.] 903, árpa gél. 141, rozs gél. 34, tota summa 1078. Kevés lévén hamar béhordattam, mert az ki keveset főz hamar feladja.”
