Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1700

49

hévséggel és szárazsággal teljes holnapnak. Szeptember. Ez holnapban igen sok esők voltak. Október. Igen esős üdő járt. November. Ez az holnap is teljes volt sok esős üdővel.” (Cserey M.. Hist. 420.)

1709. évi pestisjárvány

— ABONY. „Az 1709-ik és 10-ik évben az országos pusztító guga-halál17 állott be,

majd pestis pusztitott-e helységünkben, róla említés nincsen.” (Abonyi L., Abony, I. 139.)

— BUDA. ,, . . . döghalál pusztitá Buda vár s város lakóit.” (Palugyay, I. 63.) szeptember 27—december 25. — JÁSZDÓZSA. Erős pestis. A halálozások száma

425. (Anyakönyvi bejegyzés.)

— MAGYARORSZÁG. „Ezen esztendőben nemcsak KÖRÖS(= NAGYKÖRÖS),

KECSKEMÉT táján az holott in junio kezdett grassálni az pestis, de egész HEVES vármegyét is és PESTET in augusto, septembri et 8bri elpusztítja, azután BORSOD vármegyében is erősen kezde pusztítani, in novembri et decembri MISKOLCZ, SZIKSZÓ, MEGYASZÓ, azután az egész HEGYALY- LYAI városok, TÁJÁT is, úgy az BODROGKÖZT, itt is EÖRT, DARMÁT (= ÖRDARMA) és KAPÓST (= NAGYKAPOS), MOKCSA tájékát is úgy- annyira, hogy mind három büntető ostora Istennek: az dög, fegyver és éhség keményen érdekli, s majd elpusztítja maroknyi nemzetünket.” (Pálóczy Horváth, 261.)

MAROSVÁSÁRHELY. „A harcz iszonyaihoz még pestis is járult, mely 1709- ben oly mértékben pusztított [Maros-] VÁSÁRHELYT!’, hogy a tanulók mind haza bocsáttattak. Harangozni, temetni és a város határáról kimenni nem volt szabad. A katholikusok az utczáról fenyőborssal füstölve gyóntak. VÁSÁRHELYT!' három és félezer (= 3500), MAROSSZÉKEN 18 000 ember lett a járvány áldozata, s e mellett marhavész is dühöngött, melyben VÁSÁR- HELYnek csaknem minden szarvasmarhája eldöglött.” (A város levéltárában levő ez évi jegyzőkönyv szerint és CSEREI M. Újabb Nemzeti Könyvtár 441., Orbán Balázs, IV. 116.)- KECSKEMÉT és környékén is a pestis nagyon pusztít. (Chron. Eperj.) május 5. EPERJES. Itt eddig pestisben 12-en haltak meg (Uo.)

május—szept. 29. KISKUNHALAS. Májusban döghalál pusztitá a várost, s csak Szent Mihály nap táján szűnvén meg, 1300 egyént ragadott el. (Palugyay,

III. 242. Kiskun.)

augusztus. MAGYARORSZÁG. A pestis a legkülönbözőbb helységeken pusztít. (Chron. Eperj., H. F.)

— EGER. ,,. . . 1709-dik esztendőben az egész Hazában elterülvén a’ pestisnek

mirigye, sőt a’ századok óta nem tapasztalt hideg is gyötörvén az embereket.” (Gorove L., Eger. T. Gy. 1826. XI : 42.)

december. EPERJES. A hónap kezdetén itt két házat pestis-esetek miatt lezártak. (Chron. Eperj., H. F.)- MÁGYARORSZÁG és ERDÉLY országokban ebben és a következő esztendőkben nagy döghalál uralkodik. (L. K. 1726.)- „pestis fertőzte meg Moldvából Gyergyó-székbe terjedve át, kevés helyet kivéve, majd az egész hazát.” (Apor -Synopsis, 152.)

17 A keleti pestis egyik fajtája.

4 Időjárási