Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
434 1796 szeppentünk mi is [Déván], mivel az idő ködös, nehéz szagú, sem esső, sem fagy, sem hó nintsen, úgy hogy ugyan jó módja van a’ pestisnek a’ legkeményebb vigyázatokon is a’ levegő égben való által jövetelében, mivel itt benn a’ városban a’ harmadik házat sem láthatjuk előttünk a’ sűrű köd miatt.” (I. h., febr. 9.) január. LIPCSE. (Liptó m.) ,,A’ mi hegyes völgyes megyénkben is olly kellemetes idő volt a’ múlt Januáriusban, hogy nemtsak a’ gyermekek, hanem idős emberek is széltiben fürödtek a’ Vág vizében.” (I. h., ápr. 22.) január. VÖLGYEALVA. [= Zillingthal, Sopron m.) „Télen termő almafák. Kismarton Városa szomszédságában fekvő Csillingthal nevű Helységben egy Lakosával, különös történet tapasztaltatott, a’ mostani télnek rendkívül való lágysága. Látta t. i. az említett lakos, gyümöltsös kertjének egy almafáját a’ múltt Októberben ki-virágozva: a’ közelebb múltt Januáriusban pedig téli-almákat szedett azon fájáról, mellyeket szives tiszteletének jeléül a’ maga Lelki-Attyának a’ T. Plébánus Úrnak vitt ajándékúl. Többen ettek a’ szokatlan idejű almákból, és azoknak se’ színében se’ ízében nem tapasztaltak leg-kissebbhijánosságotis. Tsak abban az egyben külömböztek ezen almák a máskoriaktól, hogy nem voltak ollyan nagyok. Kismarton Városa kapitányának Müllner Úrnak kertjében is egy egészen meg-érett alma szakasztatott le ezen a’ télen, melly tulajdonképpen való téli gyümöltsből, egész Háza-nópé- nek adott kóstolót a nevezett Úr, örök emlékezetnek okáért. (M. H.,febr. 19.) január. TEMESVÁR. Tavaszias időjárás, az őszi vetés, amely az 1795 évi őszi esőzések miatt nem kelhetett ki, igen szépen fejlődik. Félelmetes a sok egér, amennyit ezen a vidéken emberemlékezet óta nem láttak. (P. Z„ jan. 8). február 1. ZIMONY. Belgrádban ismételten pestis-esetek fordultak elő, a határt lezárták . . . Március 30-án már nem volt pestis. A határzárt június 28-án feloldották. (I. h., febr. 12., ápr. 1., júl. 15.) február 1. SZATMÁR M. „Olly kellemetes nyári idők járnak nálunk, hogyha a’ Kalendáriom nem forogna kezeinken, nem tudnánk tavasz-é, nyár-é, avagy ősz az idő szakasza. Itt már széltibe szántanak ’s mindenképen tavaszt mutat az idő, tsak épen ez az ellenkező, hogy a’ marha most is úgy legel a’ jászlon, mint akármely derék télben, ’s nagyon is tartunk attól, hogy a’ farkas meg nem eheti a’ telet, melly ha úgy történne, két annyi széna kivántatna mint másszor, és alig ha a’ tavasz a’ telet fel nem tserélné. . . . Az élet körülöttünk nem drága, minden óltsó tsak az a’ kész pénz drága.” (M. K„ febr. 26.) február 1. KÖPEC. (Háromszék m.) „Febr. első napján szép tavaszi virágok láttattak a’ mi erdeink szélein és berkeinkben. [Sok virág magyar és latin neveit felsorolja.] Méltó a’ télnek illy tavasziképpen való folyását emlékezetben tartani a’ fűvészeknek, és természet vizsgálóknak.” (I. h., ápr. 8.) február 12. GIGE. (Somogy m.) „Itt nállunk egészlen tavasz formát öltözött az idő magára, szép gyenge esők járnak, a’ mellyek mindent meg újítani, és az őszi vetést növésre indítani kezdették, az emberek a’ tavaszi szántáshoz és szöllő munkához is hozzá fogtak; tsak hogy valamint sokan örülnek az időnek, úgy sokan betegjeiken és halotjaikon keseregnek, mivel e’ tájon a’ veres himlő és az azzal járó torokfájás, guga, és petéts373 sok embert a’ föld alá dugott. Úgy gondolkozánk, hogy az idén a’ kenyér szűkebb, a’ bor édesebb fog lenni : 373 ..petéts" több betegséggel (himlő, skarlát, hagymáz) járó kiütés, a bőr felületén keletkezett elváltozás. (Értelmező Szótár. V. 683.)
