Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1790 435 de bátor nállunk kevés bor lett is, még sem szűk, mivel TOLNA Vármegyéből majd minden nap hordják . . (I. h., márc. 1.) február 15. EGER. „Itt örökké esik az esső, és olly nagy sár vagyon, hogy a házból sem lehet ki menni; még is hálá legyen az egeknek nem sok nyavalya uralkodik köztünk.” (I. h., márc. 4.) február 18. MÁRAMAROS M. ,,A’ himlő egészen el futotta Vármegyénket, úgyhogy nemtsak gyermekek, hanem nagy emberek is esnek belé, ’s hóinak is némely- lyek.” (I. h., márc. 11.) február 18. UNGVÁR. „Nállunk az időnek járása ollyan, a’ minémőről a’ leg él- tesebb emberek sem emlékeznek, az iszonyú sárral szüntelen küszködünk, melly miatt se épületekre, se tűzre, sem egyébb szükségre való fát hordani nem lehet. A’ hónak hire sints, hanem az esső mindennapi, az idő olly meleg, hogy már némelly fák virágoznak is, az életnek az árra a’ pénznek nagy szűke miatt annyira le szállott, hogy a' szántó vető embernek az arra fordított munkájának a’ bérit se fizeti meg, még is a’ pádon hever.” (I. h., márc. 1.) február. DEBRECEN. SZATMAR. A búzának köble 10, a kukoricáé 4 —5 máriás. MÁRAMAROSSZIGETEN ,,a’ bornak a’ pénz szűke miatt nintsen kelete.” (I. h., márc. 11.) február. MÁRAMAROS M. „Máramarost a’ kik nem esmérik Magyar Szibériának nevezik. De ok nélkül mind a’ természetre mind lakosaira nézve. A’ természet tsak ollyan forma Kanahánnak mutatja ezt is mint másokat. Februáriusnak kezdetétől fogva 18-dik napjáig a’ Réaumur meleg mérője mindenkor felül járt a’ középszerű melegen a’ 10 gráditson [12,5 C°] sokszor fel hágott a’ 15-re is [18,8 C0]. Ez okozta, hogy 12-ikben már széltiben virágzottak a’ somfák mindenfelé, a’ kökörtsén ’s kása virágokon kívül egyébb virágok is virágzottak a’ mezőkön, és a’ hosszas fuvarozások is meg indulván, DEBRETZEN, ’s MARGITÁTÓL fogva SZIGETIG a’ leg porosabb útakon jönnek mennek. [Itt ír a virginiai dohánynak 10 évvel ezelőtti meghonosításáról.] A’ szántás Február 5-dikén már el kezdődött, és a’ madarak is meg indították hangitsálásokat . . .” (I. h., márc. 15.) március 1. GÖMÖR M. ,,A’ medvés hegye a’ két héttől fogva várt telet ma érte el, a’ múlt éjjel alkalmas hó esett, most is ugyan szakad, meg vállik meddig fog tartani. Ezt az időt annyival nehezebben nézi a’ nép, mivel már a’ múlt holnapokban a’ nyári időknek örült, ’s nagy örömmel kezdett földjének növeléséhez.” (I. h., márc. 15.) március 6. VESZPRÉM. „. . . jan. 2-ig oly meleg napok járnak, hogy a jégvermeket hóval kellett megtömni. Március 6-án a hófuvatok és szigorú szelek miatt megakadt a közlekedés.” (Bolgár, 21.) március 6. RÁCKEVE. ,, A tél oly lágy, hogy csak március 6-án kellett egy kis jég miatt a kompkötelet kihúzni; a karók egyen kívül mind megmaradtak. Az esztendő jó volt. Bécsbe való járás ekkor is megvolt.” (Magdics, 155., 198.) március 12. KÖPEC. (Háromszék m.) „Jég sem lön a’ lágy tél miatt a’ mi folyó vizeinken és tavainkon: melly miatt tsak ujságúl ha valami kevés tsik halat (Cobitis fossilis) kaphattunk. Külömben is az Olt vize mentében a tsikós tők [így] a’ közelebb múlt két aszályos esztendőkben töbnire úgy ki száradtak, hogy a’ hol az erős paripa is bajosan gázolhatott volna által, már kaszáló hellyé lett. Egyébféle apróbb halak nemei, a’ rákokkal eggyiitt ki fogytának Erdélynek sok patakjaiból, minthogy azoknak vizei el apadtak volt. A’ Brassói piatz ez előtt bövölködött a’ szép új halakkal; most allig láthatni ottan: hanem 2S*
