Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
SZARVAS. ,,A szokatlan szárazság folytán sem nyári sem téli munkája nem volt a szarvasi népnek, amennyiben kender nem termett.” (Tessedik, Onéletleírása, 92.) SZOLNOK. „Oly drágaság következett, [1795-ben] hogy egy öl búza szalmát 30 s több irtokon, egy öl szénát 1000 s több frtckon kellett fizetni, a búzának ára annyira felment, hogy annak köblét 10 s 11 irtokon, az árpának köblét 7 irtokon itt helyben, — minthogy többnyire Pestről és a Duna mellékéről horda- tott, — fizettük; a felséges magyar udvari Camara mégis, hogy szegényebb része népünknek az éhségtől megmentessék, és télen által, ahol mind a szörnyű nagy havak, mind a barmok erőtlensége miatt sehonnan segítséget nem hozhattak, az előre összeszedetett gabonából 1500 pozsonyi mérőt méltóztatott kegyesen engedni, a meghatározandó árral való fizetésre, melyet ugyan városunk leszen köteles kifizetni. A bélyegtelen eredetinek hiteléül Szolnok 1863. júl. 3-kán Kindlovics János jegyző. Városi pecsét.” („Hortobágy” 1863. júl 19. Korizmics.) NAGYSZERETVA. (l’ng m.) ,,. . . Egész Magyar Országon Nagy Drágaság, múlt esztendőbeli szárazság miatt annyira, hogy az elébbeni: Két esztendőbéli igen termékeny és bőv esztendőket el emésztette ...” (Taktabaj, ref. egyház, Sárospatak 2. feljegyzése.) TOKAJ. Hűvös nyár volt, száraz őszben szüreteltek, s a szőlő túlnyomórészt félig érett be; jó asztali bort adott. (Dercsényi, Ueber Tokay’s 26.) TOKAJ. Aszúbort nem készíthettek. (Schams, I. 97.)- VARADIA. A himlőjárvány még tartott, és szeptember 28-áig 236 volt a halottak és csak 82 az újszülöttek száma. (Milleker., Versec, I. 223.) VERSEC. Ez az esztendő különösen gazdag aratásáról emlékezetes, bő gabona- és gyümölcstermés. Áldásos esztendő. (I. h., I. 227.) 1796.* tél. MAGYARORSZÁG, ,,1796-ra forduló lágy tél, a Duna jeget nem látott. Janu- áriusban olly meleg, hogy a’ méhek széltire jártak, legyek, szúnyogok röpdös- tek, a’ pókok hálókat szőttek. Február elején nálunk Kenderesen a som, mondok, és barackfák virágosak voltak. Londonban pedig fecskék sereggel jártak.” (Pap, H. M„ 1822. 1:404.) január 6. NAGYDOBSZA. (Somogy m.) ,,A’ borokat hordják hozzánk a’ Baranyából 2 forintért 6—10 garasért akóját a’ rossz útban; rnelly nagy óltsóságnak valóságos oka a’ pénznek felettébb való szüksége.” (M. K„ jan. 22.) január 12. SOPRON. Este 5 órakor és előtte Ny felé két szivárvány volt látható. Mindig oly kellemes idő volt, mint az ősz kezdetén. (Csatkai —Petz, 49.) január 22. KIS-HONT M. „. . .telünk igen sáros, két héttől fogva nagy sűrű köd uralkodik köztünk, melly miatt mind a’ betegeknek, mind a’ holtaknak száma felesen szaporodik. A’ himlő is nem kis pusztítást teszen a’ gyermekek közt, mind itt, mind más helységekben; nevezetesen JOLSVÁN nagyon megdéz- málta őket, száznál több meg halván közülök.” (M. K„ febr. 9.) január 26. HUNYAD M. A pestis a szomszéd országból már átterjedt Hunyad megyére is, és elsőnek ZSILY (Sily) helységben figyelték meg . . . „Bezzeg meg * EGER megfigyeléseit 1. az 5. (516. o.); MISKOLC 1. a 6. (532. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.); KÉSMÁRK 1. a 8. (559. o.) Függelék alatt. 28 Időjárási
