Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
44 1708 nyár. POZSONY. Nyáron a pestis miatt a pozsonyi országgyűlés eloszlik. Szent- mihálykor [szeptember 29.] beállt a hideg fagyos tél; az őrt álló katonák álló helyükön megfagytak. A roppant hideg átment a következő esztendőre is. (V. U. 1862 : 92.) — PALÓC. „Ezen esztendőben hallatlan kemény hideg tél volt, úgy annyira, hogy az útban sok emberek, vad [így] és madarak megfagytanak. A diófák és szőlők egészen, úgy más gyümölcsfák is elromlottak, az vetések országszerte, de kivált e tájon egészlen kifagytak. Ezen esztendőben többnyire semmi őszi vetésből való aratás nem volt, annyira, hogy mind inkább tavalival kellett vetni. A szőlőtőkén az mi kevés mutatkozott is, aratás után való esős idők úgy elvesztették, semmi szüret nem volt, úgy annyira, hogy egész szölleinkből egy átal13 bort szűrhettem.” (Pálóczi Horváth, 259.) — SOPRON. Gazdag bor- és gabonatermő évünk volt. Sok gyümölcs is termett és minden jól sikerült. (Bruckner.)- SOPRON. Nevezetesen jó borév volt, amennyiben Isten nemcsak nagy és gazdag szüretet adott, hanem gyönyörű és jó bort is, amely mind drágán kelt el. (Fauth, 53/a.)- SZEGED. Itt pestis pusztított. A kór leírását adta Ausfeld Kristóf szegedi városi főorvos. Szinnyei, Magyar írók, I. 297.)- SZEPESSÉG. Esős, enyhe tél — inkább őszies — volt; nyáron azonban egyszer sem volt eső; augusztus végével Nagylomnic felett, [nálunk] fényes napsütés mellett, felhőszakadás volt, amely a marhalegelőt és az egész környéket tóvá változtatta. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48.) — SOPRON. Azt hihetted volna, hogy e télen megváltozott az évszakok egymásutánja, pedig a leghidegebb hónapok is enyhék voltak. Januárban egyáltalán nem észleltek fagyot, nem volt hó; ellenben langyos, esős, ködös időjárás volt. Február nagyobbrészt szintén igy telt el; szél, eső váltakoztak napsütéssel. A hó végén fagyott ugyan, hó is esett, de másnapra elolvadt. Itt-ott már néhány koratavaszi virágot is lehetett találni. A tavaszi napéjegyenlőségig hasonló langyos időjárás uralkodott, de március 18-, 19- és 20-án jeges szelek söpörtek végig, megfagyott a föld is. A hó vége megint esős, enyhe, borult időt hozott. Az április szokásától eltérőleg napos, majdnem nyárias, ritkán esős, inkább száraz hónapnak bizonyult. Május ellenben változékony, fagyos, hűvös, s a hó közepéig inkább csapadékos volt. Második fele annál kellemesebb, melegebb. Az említett hó eleji fagyok (május 3-án és 4-én) dérrel jártak, és kárt okoztak az itteni szőlőkben. Egész június esős volt; Medárdkor [8-án] is esett, s ettől kezdve jóformán nem volt olyan nap, amelyen ne esett volna. (Loew—Sydenham, 334.) Július inkább esős, mint derült hónap volt. Augusztus elején hasonló volt az időjárás: csapadékos. Majd o-étől megjött az éltető hőség, eső nélkül, és az egész szeptember szintén száraz maradt; szokatlan hőség jellemezte. Meleg éjszakái ellentétben állottak az egyébként ilyenkor már jelentkezni szokott lehűlésekkel. Ilyen hőmérséklet tartott a napéjegyenlőségig. Akkor harmat, köd mutatkozott. A szél déli lévén, egyébként enyheség jellemezte végig e hónapot. Október derekáig, sőt tovább is derült, szép időnk volt. Csak 19- és 20-án lett hűvösebb, sőt a szőlőkben kisebb éjjeli fagyot észleltek. A napsugár ereje még segített egy ideig, de 27-én, Simon .Tudás ünnepe előtt lehullott az első 13 13 „átal” am. „átalag”. Tokaj-Hegyalja vidékén a bor 178 iccés hordókban kelt egy fél tokaji hordó tehát 88 — 89 icce, ami egyenlő 1 „átalag”-gal.
