Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

430

1795

éhségnek lehetne tulajdonítani. A’ scorbutus imitt amott mutogatta magát, de a’ mellyet egyenesen az igen hideg időnek, és elmebéli aggódásból származott hypocondriaca affectiónak tulajdonítok. Mivel egyben vala kötve cum febre len- ta nervosa, és az antiscorbuticus szerek magokra nézve nem mindég használtak, többnyire lább súgorodással, és vizi betegséggel végeztettek az Ínyeknek kék dagadásai, és a’ testi pustulák [hólyagok]. A’ közönséges kegyelem költsö- nös búzával és lisztéi segíti azokat, a’ kik idővel viszsza fizethetik; de a’ számtalan sok szegények tsak a’ jóltévők asztalaiknak morsalékjaival, kenyér héjjal, ’s labodából [gyomnövény] sütött kenyérrel, mellyet én is kóstoltam, enyhítik, éhező gyomraikat.” (Benkő S., M. K., jún. 12.)

június 8. PÉTERVÁRAD. Nyolcadikán már kaszáltak. Jó aratás Ígérkezik. (M. H., jún. 19.)

június 18. BEREGSZÁSZ. A múlt évi szárazság és a kemény téli hideg „szertelen szükséget és drágaságot” okozott. Az idei tavasszal [május 10.] ,,kegyetlen dér” volt. Most szárazság van s nem sokkal több lesz a széna, mint tavaly. A gabona olcsóbb lett. (I. h., júl. 7.)

június. TOKAJ-HEGYALJA. ,,. . . a’ szöllőket, mellyeket el-venni láttatott a’ hideg, újra ki-fakadtanak . . .” (M. H., jún. 19.)

június. PÜSPÖKI. (Pozsony m.) Minden nagyon szép, s az idén nem kell „eleségbeli drágaságtól” és „szükségtől” tartani. (M H„ jún. 19.)

július 3. LÉPESFALVA. SOMEALVA. (Sopron m.) Du. 3 és 4 óra között Lépesfalva melletti erdő felett rettenetes erős felhőszakadás zúdult alá, magában a faluban csak jelentéktelen eső volt. Váratlanul, zúgva tört elő a félelmetes víz, alig hogy pár perce hallottuk zúgását. Pillanatok alatt érkezett ide s elárasztotta a fél falut. Szobák, pincék, istállók és csűrök megteltek vízzel, és nagy károkat szenvedett a kát. templom is, amelyet csak egy keskeny gyalogút választ el a víztől. A templomot kívülről épp oly oszlopok erősítik, mint a soproni Mihály templomot. (Erről hosszas leírás.)

Itt SOPRONBAN éjjel áradt meg az Ikva patak, s a víz nagy károkat okozott.369 (Michel, 433.)

július 3—4. SOPRON. Az Ikva patak éjjel 11—12 között megáradt,370 itt is kiöntött; SOMFALVÁN és LÉPESFALVÁN nagy károkat okozott, utóbbi helyen egy régi kápolnát levitt a hegyről, és a községben pár házat elvitt. (Csatkai—Petz, 46.)

július 15. SZEGED. „Mind nállunk, mind a’ Bánátusban nagy bővsége vagyon, hála Istennek, az életnek. Az el múlt télen 12 rh. forinton ment a’ tiszta búzának köble, most pedig 3 rh. forinton ’s 30 krajtzáron. Egy HORGASS [Horgos] nevű szomszéd faluban három nagy kalász is nőtt ki egy gabona szárból. E’ mostan folyó holnapnak kezdetében öt nap alatt 123 tokot fogtak az idei való halászok a’ Tirza vizében, melly igen igen ritkán szokott meg történni.” (M. K., aug. 4.)

július 16. SÁROSPATAK. „Az élet ezen a’ környéken mindenfelé szép, de a’ sok essőzés miatt nem lehet bé takarítani, már tegnap a’ mi piatzunkon lehetett köblit a’ gabonának 4 vonás forinton venni, holott még az előtt való héten 8 vonás forinton adták. Egyébb hegyallyai városokban 7 ’s 8 márjáson is lehet köblit venni.” (I. h„ júl. 31.)

369 A felhőszakadás okozta áradást Michei, J. Sammlungen-jában részletesen leírta;

nem említi hogy tulajdonképpen kinek a leírása, ui. ő maga az eseménykor csak négy

éves volt. Michel kéziratát a soproni levéltár őrzi.

370 Zivataros felhőszakadás volt.