Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1795 491 július 18. KALOCSA. „. . ., dél-utánni ötödfél óra tájban . . . öreg templomunkba [az érseki] az Isten Nyila belé ütvén, belül az öreg Óltárnak két Oszlopit (egyébképpen mindent épségben hagyván) meg hasogatta, kivid pedig költséges fedelét, a’ két ékessen ragyogó, ’s gazdagon meg-aranyozott rézből épült tornyaival, öt ékes hangú nagy harangjaival ’s díszes órájával eggyütt tüzbe borítván, három órák alatt meg-emésztette.” . . . [Továbbiakban Kollonits érsekről és az újjáépítésről ír.] (M. H. júl. 30.) július 27. MÁRAMAROS M. A Helytartótanács rendelkezése után, hogy nem szabad a búzából pálinkát főzni, a búza ára a júniusi 9 máriásról leszállóit 5-re, a tengerié pedig 4-re. (M. K., aug. 21.) augusztus 9. ÚJVIDÉK. A Duna annyira megáradt, hogy minden künn lévő gabonát és szénát elborított. Régóta nem volt a Dunának hasonló áradása. (I. h., aug. 21.) augusztus 15. ZALAEGERSZEG. ,,E folyó holnapnak 15-dikén követett éjjel rettenetes felyhőszakadás volt megyénkben, mellynek sebes vizei által annyira fel duzzadt a’ Szalu [Zala] vize, hogy mind azon lévő közönséges nagyobb és apróbb hidakat rész szerént meg sértette, rész szerént öszve rontván magával el ragadta. Szala-Egerszegben mint egy 200 ház rész szerént öszve omlott, rész szerént úgy el hordatott a’ viz által, hogy helyénél egyébb nem maradt, a’ meg-rontatott házakból kéntelenek voltak a’ szegény lakosok ki költözni. A’ mezőben lévő búza keresztek, és széna el hordattak, semmivé tétettek, a’ csűrök, gabonás tárak öszve dűltek. E’ mellett 10 ember a’ vízbe fulladott. . . .” (I. h., aug. 25.) augusztus. BÁNSÁG. A termés oly kitűnő volt, hogy egy köböl vetőmag mintegy 20 köböl magot adott. Jellemző, hogy azok a földek, amelyeket a múlt évben nem tartottak érdemesnek learatni, majdnem épp oly jó termést adtak, mint az újonnan bevetettek. (I. h., aug. 18.) augusztus. MAGYARORSZÁG. Az idei termés az egész ország területén, valamint a határos tartományokban igen kedvező volt. Szerbiából is gazdag termésről adnak hírt. (P. Z., aug. 7.) augusztus. VERESMART. (Brassó m.) Itt a Tömösi szorosban peztis volt. Néhány hét alatt sikerült a járványt elfojtani.371 (10. c. Bielz, 68.) szeptember 16. GYULAFEHÉRVÁR. Gabona elég termett, de a kukorica sok helyen igen gyarló. Oly nagy a szárazság, hogy a gerezdekkel megrakott szőlőtőkéken nem érhet be a szőlő . . . (M. K., okt. 13.) szeptember 16. ERDÉLY. „A’-szarvasmarha dögi is kezdi némelly helyeken ki ütni magát, nevezetesen NOVAJon, PÉTERDen, OKLÁNDon, LUDASon, ARANYOS-SZÉKen, F. VINCZ-en, VERESMARTH, vidékén ’s több helyeken is, melylyek az el kerülés véget közöltettek mindenütt, s e’ nékünk nem igen jó história. Itten ennek-előtte igen bőven termett a’ leg finumabb izű minden nemű bergamott körtvély, és masánszker alma: de bezzeg nintsen mostan efféle, ’s jelenthetem, hogy épen 40-dik esztendeje itt lakásomnak [Gyulafehérvár], de ezt még soha sem értem ’s a’t.” (I. h., okt. 13.) augusztus—december. LIPTÓ M. ,,Egy valaki azt írja . . . , hogy ottan is rendkívül sok betegek vágynak, és hogy a múlt Augustus hólnapjától fogva Jan. 1-ső napjáig 3222 gyermek hóit meg a’ himlőben.” (I. h., 1796. febr. 9.) szeptember 21. BONYHA. (Küklillő m.) Ezen a vidéken is igen erős a marhavész, 371 Erről a pestisjárványról Neustädter Mihály Gottlieb országos főorvos írt. Lásd a Forrásmunkák alatt.
