Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
408 1793 lókat találni. Nemtsak a’ szöllő termő hegyekre, hanem a’ széna gyűjtésre, és gabona aratásra nézve is ártalmas volt, a’ sok égi háború, és gyakorta való jég és zápor essőzés, melly a’ renden feküdött, és boglyákra rakatott szénát el horta, a’ lábon álló gabonát a’ földig le tsépelte, a’ búza kereszteket pedig ki tsiráztatta.” (M. K., aug. 16.) augusztus 20. FELEK. (Szeben m.) Végzetesen zivataros időjárás tört ránk, mely tizennégy napon át tartott. A kiáradt folyók az Olt stb. kiléptek medrükből; tyúkólakat, gabonaraktárakat stb. öntenek el. (16. Bielz, 67.) szeptember 5. NAGYLÉVARD. (Pozsony m.) A sok eső következtében a patakok kiöntötték, a malmokat, szántóföldeket és kaszálókat tönkretették. Számos helyen a megyében betakarítatlan a learatott gabona. Munkás kevés van, a tartós esők miatt a lekaszált szénát újból teregetni s szárítani kellett. (M. H., szept. 10.) szeptember 5. KESZTHELY. A nagy meleg elmúlt; az éjjelek nagyon hidegek. A szőlő nehezen érik meg. (I. h., szept. 17.) szeptember 10. PEST. Nagy gyümölcstermés volt: ,,Egy krajtzár árra szilvával, almával, vagy körtvéllyel betsülettel jól lakhatik egy szegény ember.” (Lo.) szeptember 17. UDVARHELY. ,,. . . nagy szél volt, sok istállóknak, csűröknek fedelét vetette le, asztagokat, templomokat csonkított s házakat mozgatott.” (Téglási G. F., 60.) szeptember 24. LŐCSE. Este 8 órakor a nagy felhőszakadás számottevő károkat okozott. Két, gabonával tele csűrt a víz elhordott, az elhordott gabonát iszap borította így az egészet trágyázásnak használták fel. Földek, rétek, gyümölcsösök s az őszi vetés teljesen elpusztultak. Kb. 30 juhot és egy fiatal szarvasmarhát az ár elsodort, s egy órányi távolságban találták meg tetemeiket. Több ház összedőlt és számos ember a hullámokban lelte halálát. (P. Z., okt. 8.) október (14.) KORPONA. „Ezen folyó 1793-ik esztendőben Városunk’ szöllő-hegyein és kertjeiben, a’ gyümöltsnek első zsengéjétől, úgymint a’ tseresnyétől el-kezd- vén, mindenféle gyümöltsben olly áldást tapasztaltunk, hogy még most is Polgárjaink, a’ kik gyümöltssel szoktak kereskedni, a’ szép kármány — [Kálmán] körtvélyeket, mellyek Szent István’ napja előtt ’s utánna szoktak érni; SelmetzKörmötz-, és Beszterce-Bányán egy krajtzáron ötivei hátával, a’ jó magva-váló szilvát pedig ötvenivel és hatvanával adják egy krajtzáron. Januáriusnak 22-dikén, felettébb fénylett nállunk a’ Vintze, a’ honnét Polgárjaink reményiették, hogy meg-telik a’ pint/e; meg is telt volna, de a’ ragya nagy tsapást okozott a’ bő termésben: mivel azt nyomban követte a’ fürtöknek rothadása. A nyárnak elején, az erdeinknek elevensége is olly sok mindenféle makkal biztatott, hogy elegendő lett volna, egynéhány ezer sertésnek hizlalására; de a’ napnak hévsége miatt úgy le hullott idő előtt, hogy alig hízhat meg több 50 vagy 60 darabnál. Ezen a tájon mind tsak két szántásban vetik az életet, mert a’ nagy szárazság miatt harmadszor meg nem lehetett keverni a’ földet, a’ mit pedig vetnek, azt mind sűrűbben kell vetni. A’ nagy, és hosszú zápor-essők még szalmájában ki- tsiráztatták az idén az életet; melyre nézve a’ kitől kitelhetik inkább vet a’ tavalyi magból, mint az idejiből. Itt a’ tiszta búzának posonyi mérője 1 frt 15 kr.; a’ felesé vagy kevertté 51 kr.; a’ zabé pedig 30 krajtzár.” (M. H., okt. 18.) október. LŐCSE. „Lőtse’ vidékén egy felhő-szakadás vala közelébb — a’mint Írják — egész házakat el-seprett, és sok embereket vízbe fulasztott.” (I. h., okt. 15.) október 12. MARAMAROSSZIGET. „. . . Az idén-is találtatott itten másodszor tér-
