Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1793 409 mett meggy, melly tsak nem egészlen tökélletességre ment. Ez előtt ötödnappal tulajdon magamnál volt eggy alma ágatska, mellyen 5 másodszor termett almátska láttatott. A’ nagyobb és középső volt akkora mint eggy közönséges dió . . .” (M. K., nov. 12.) október. ARAD M. . . úgy annyira meg-apadott volna a’ Maros, hogy dögleni kezdettek benne a’ halak.”348 (M. H., okt. 18.) október. ALFÖLD, ,,1793-ik October. Nov. már olly szárazak, hogy sok helyeken őszit se vethettek; a’ kutak kiszáradtak, sőtt a’ folyók is annyira, hogy őrölni sem lehetett. A’ Tisza úgy el száradt, hogy tsak térdig ért [kb. 50—60 cm] és sok helyeken pénzen adták a vizet.” (Pap, H. M., I. 1822 : 403). október. BORSOD M. A soká tartott szárazság miatt ,,a’ szöllő tsak elsülvén” meg nem érett; majd három hétig tartott esőzés miatt maradt éretlen. Gyenge szüret. (M. K., okt. 29.) november 3. TORDA. „Az Aranyos folyó vizét melly Tordának eggyik oldalát mossa, minthogy nagy károkat tett: más árokba akarják onnan igazítani.” (M. H„ nov. 29.) november 4. VESZPRÉM. ,,. . . állottak be a zord téli hidegek.” (Bolgár, 26.) november 10. KORPONA. NAGY HONT M. Ezen a vidéken gyenge az őszi vetés. Az Ipoly mentén részben féreg pusztította el a vetést, újból fel kellett szántani és bevetni. (I. h„ dec. 17.) november (27). SZEKSZÁRD. Gyengébb bor termett, nem oly feketék mint máskor, ennek az oka a sok esőzés. Oly „arany szőlő-gerezdek” sem termettek, mint a múlt évben. (M. H„ dec. 6.) november 30. NYÍREGYHÁZA. A reméltnél bővebb szüret volt. (I. h„ dec. 17.) november. BARANYA M. A fiatal vetéseket sáska módjára „el-emészté valamelly különös nemű féreg.” (I. h., nov. 19.) november. NAGYSZEBÉN. Igen száraz ősz, „szinte semmi eső.” 7-én hó hullott, de 9-én már elolvadt. (I. h„ nov. 22.) november. MÁRAMAROS M. „. . . olly nagy sziike vólt ottan a’ víznek, hogy nem- tsak a’ follyó vizek, hanem még a’ kútak is ki apadtak, és tellyességgel nem lehetett a’ malmokban őrletni.” A december eleji havazás majd olvadás megszüntette a vízhiányt. (M. K„ 1794. jan. 1.) ősz. RIMASZOMBAT (szept. 21. szombat.) „A’ mi földünkön végtelen sok a’ gubats. Minthogy a’ nyár esső nélkül való és igen meleg vólt, a’ mák ki forrott, ésgu- batssá lett, és igy a’ mit az emberek a’ mákból reménylettek, a’ gubatsból fogják ki venni. A’ nyári hosszas szárazságból következett az is, hogy a’ föld meg keményedvén, lehetetlen vólt a’ szántóföldeket meg forgatni, az idő pedig, mellyben forgatni kellett volna el múlt és igy a’ mi földünkön allig ha tsak két szántásba nem fognak vetni, mellyből rend szerént nem szokott gazdag aratás következni. Ámbár a’ nyári, két hétig tartott nagy esső tett is kárt a’ búzában, kivált a’ melly tsomókban állott a’ mezőben; még is alább száll a’ gabonának az ára naponként. Múlt szombaton ollyan életet, mellynek felénél több része búza vólt, kiláját 12 garason lehetett venni. Tavaszunk [búza] nintsen. Van 10 esztendeje, miólta a’ fák annyi gyümöltsöt nem hoztak, mint az idén, úgyannyira, hogy a’ temérdek gyümöltsnek súllyos terhe alatt, számtalan gyümöltsfák vagy le törtek, vagy ki dülöttek töveikből.” (M. K., okt. 25.) ősz. SOPRON. Ez az év terményekben gazdag volt. A búza ára 1 tallér volt, sőt még azon felül is, a rozs 1 frt s még több is; a bor közepesen sikerült, sőt még igen 318 Részletesen ír a levélíró ezen halak fogyasztása miatti halmérgezésről.
