Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1793 407 gabonát termelnek, a kincstár nagyobb gabonatároló épületeket emel um. az Erdélyben már évekkel ezelőtt megtörtént. Rossz termés esetében a szegényebb néposztály élelmezését innen vetőmag-előlegekkel óhajtják biztosítani. (P. Z., júl. 23.) július. NAGYENYED. „Július végén agyonütött két Embert az istennyila. SZEBEN- BEN pedig a’ Disznódi Kapunál, Gr. Kemény Farkas Ö. Excell. szállásának hátulsó részét nagyon meg-rontotta.” (M. H., aug. 16.) július. SZABOLCS M. ,,A’ munkás drága; mind a’ lovas, mind a’ gyalog Katonák verbuválnak; a’ tavaszi száraz idők miatt kevés szénánk leve.” (I. h., júl. 23.) július. SZEGED. „. . . a’ Maros és Tisza vizeinek rendkívül meg nevekedett árja a’ mezőkre ki omolván, a’ kaszálni való füvet egészlen el nyomta, és a’ már boglyákba rakatott szénát elhordta. Ennekfelette a’ nagy fergeteges és szeles zápor, mind ott, mind kiváltképen Szériánál [Zenta], és a’ Bánátnak néhány vidékén annyira le tiporta a’ meg éredett gabonát, hogy vagy igen kevés, vagy éppen semmi hasznát nem lehet annak venni.” (M. K., júl. 16.) augusztus 1. KORPONA és BOZÓK táján három hete tartó esőzések igen nagy kárt okoztak a learatott gabonákban. A patakok rohanó vize sok rétet beiszapolt, a szántóföldeken pedig árkok keletkeztek. (M. H., aug. 13.) augusztus 9. SOPRON. Éjjel nagy jégeső volt, amely a soproni szőlőkben egész Rákosig mindent elvert. (Csatkai—Petz, 4L) augusztus 9. SARD. (Somogy m.) ,,. . . sok ház el-égett a múltt August. 9-kén, de ezt az okozta, hogy leg-nagyobb része a’ Lakosoknak tsupa nézője volt darab ideig, a’ menykő által meg-gyuladt háznak, mivel azt hitték helytelenül, hogy a’ menykőről támadt tüzet tsak tejjel lehet el-óltani; és hogy midőn valamelly épületet meg-üt az isten-nyila, az ugyan el-ég, hanem messzebb osztán nem terjed a’ tűz. Ellenkezőt tapasztalván a’ Lakosok ezen hiedelmekkel, magok kárán okosabbakká lettek.”347 (M. H., szept. 27.) augusztus 15. NAGYSZEBEN. Bő termés, gyümölcs mindenfelé sok termett. „Olly forgószelek dühösködtek nálunk ebben az esztendőben, hogy kettő nevezetesen azok közzül tsoportostól elkapta a’ galambokat, ’s a’ házak tetejéről is letekerte a’ tserepeket, és úgy forgatta annakutánna a’ levegő-égben, mint valamely nád vagy fa-töredékeket. [Csak az aug. 15-i ismeretes] A’ ki hirdetett Udvarhelyi felhő-szakadás [bővebb adat nincs] után két héttel, még más is történt a' Reznnai hegyek között, a’ melly sok nyulakat le-öntött a’ hegyekről. [Felhőszakadásos volt, két gyermek belefulladt a patak árjába]...” (I. h., szept. 3.) augusztus. MUNKÁCS. A hónap végén erős dér „a makk-fákat meg-tsapdosta”, de azért makktermés sertéshizlalásra elegendő lesz. (I. h., okt. 4.) augusztus. RÁCKEVE. A 16 napig tartó esőzés a búzát kicsiráztatta, a széna elromlott. A zabot is verte az eső, majd kipergett a szeme és a szalmájáért aratták le .... (I. h., aug. 23.) augusztus. TOKAJ. Ebben a hónapban nagv jégkár volt a szőlőkben. (M. H., szept. 17’) t augusztus 16. SATORALJAUJHELY. „. . . a’ sok essőzések miatt kevés reménység vagyon a’ hegyallyai jó és bő szürethez, hogy a’ tavali boroknak tellyességgel semmi árrok nintsen, és hogy lámpással sem lehetne kupetzeket vagy bor vásár 317 A nép a tűz tovaterjedése után észbe kapott, úrrá lett a babonán, s megkezdte a vízzel való oltást. A 39 éves tanító érdeme, hogy a népet idejében felvilágosította ennek a babonának teljes alaptalanságáról. A
