Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

vágynak itten a Szöllő tőkék áldva; nem lószen egy Szüret, hanem kettőt kíván a’ bőség, és a rothadás LATZHÁZÁN és DÖMSÖDÖN már meg-szüretel- tek egyszer; t. i.: a’ rothadt gerezdeket le-szedvén, az egészségesebbeket az utóbbi szüretre hagyták. A’ rendkívül való Szárazság után esett rendkívül való essőzések, és az ezekáltal okoztatott ár-vizek, mind Erdélyben, mind Magyar-országban elé-számlálhatatlan kárt tettenek; a’ Szöllő pedig mindenütt rendkívül termett.” (I. h., szept. 23.)

szeptember 24. SZÉKELYUDVARHELY. ,,. . . a’ Kükiillő vize a rétre kihágott, de ezelőtt való hetekben annyi árvíz volt, hogy ennyi árvizet senki nem ért, mely az országban sok károkat tett ebben az egész esztendőben.” (Téglási,

G.F., 59.)

Szeptember 22. ZIMONY. A 22-én beállott esős idő a megkezdett hadi mozdulatokat akadályozza . . . 23. Az eső ellenére 7 — 8000 munkás dolgozott. 24. A

töltést már járhatóvá tették, az eső ellenére még többet dolgoztak. 25. Az eső tovább tartott, de már kevesebbet dolgoztak. 26. Még mindig esős az idő, a munka vontatottan halad. 27. Az eső még ma is akadályozza a munkát. 28. Az esőzés a hadimozdulatokat kellemetlenül befolyásolja. (N. C. okt. 10. 7.)

október 18. FEHÉRTEMPLOM. (Bácska) Tartósan esős az időjárás. (P. Z., nov. 11.)

október 20. ORSOVA. A Duna megáradt még utána is többször áradt; ,,be jól esett, hogy már az előtt Belgrád a’ kezünknél vala.” (M. K., nov. 11.)

október 22. NÁGYENYED. A sok esőzés miatt erősen rothadt a szőlő, a szüret még is igen jól sikerült. A borok erősen forrottak s forrnak, úgy hogy a pincékbe nem lehet menni. [Leírja Galambos prof. esetét, aki okt. 19-én pincéjében elpusztult.] (M. K., nov. 4.)

november 15. SZÉKELYUDVARHELY. „15-a 9-bris a só száz pénzről hágott fel 300 pénzre.” ((Téglási G. E., 59.)

november 24., 26. NAGYSZEBEN. Az ebben az időszakban szokatlanul szép időjárás kedvezett a hadviselésnek. 24-én kezdett erősen havazni, s a hegyekben már 2 lábnyi magas hó fekszik. (P. Z., dec. 12.)

november. ZIMONY. A Szám kilépett medréből, NOVSKA és JASSENOVAC közötti hidat elvitte. (P. Z., dec. 12.)

november. HORVÁTORSZÁG. November 22-étől fogva hó borítja a földeket, és igen kemény hideg az idő. ERDÉLY. NAGYSZEBEN körül november 24-én kezdett havazni s állandóan havazott még, 26-án is. ZIMONY. 25-én kezdett havazni, 26-án is havazott, egyes helyeken már egy lábnyi magas, sőt magasabb a hó. Kezdődik a drágulás. LUGOS. Hírlik, hogy amikor az Allien hegyről a seregek oszlottak, sok ember és állat pusztult el a hidegben; a sátrakat és ágyúkat a nagy hóban kellett hagyni. (Hadi, 1789. I. 630.)

ősz. SOPRON. A bortermés az idén is jól sikerült, de igen kevés, még a fele sem a tavalyinak. Kezdetben ára 8 -9, majd 12 és 15 frt; még ennél is magasabb volt. (Csatkai -Petz, 32.)

ősz. TOKAJ. Bár a nyár elég jó volt, az ősz elején a szőlőszemek már zsugorodtak, mégis a későbbi gyakori eső sokat tönkretett. A készített aszúbor az állandó erjedése miatt ecetté vált, aminek oka a hiányos pincegazdasági ismeretek. (Schams, 1. 96.)

ősz, tél. DEBRECEN. Idáig rendkívül szép ősz és kellemes tél volt. Nem volt hideg, sem sár, sem szél, csak egy kevés hó. Éjjel derült idő, még sem volt hideg. . . . (Balogh-Auer, Ij. LVI. 1952 : 119.)

december 4. BUDA. Ezen a éjjelen a nagy hideg miatt le kellett a Duna hidját szerelni. A szigorú hideg kissé enyhült. (Hadi, I. 630.)