Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1744

171

15, Budán 15 és Pesten 50 ház dőlt össze. A „Társalkodó”139 (1838. évi 35 sz.) szerint a vízállás több házon megjelöltetett. (Zawadowski, I. 37., Albach., Tory, 197.)

március. FEJÉR M. A Duna áradása. (Károlyi, I. 16.)

március 6. KALOTASZEG. „6 Mártii kezdettenek lágyabb idők, mellyekkel az Hó és a Fagy lassan lassan olvadtanak. A Tavasz kezdetett essős és nedves időkkel, mellyek a föld fagyát tsak hamar ki-vonták, de 28-dikra virradólag igen nagy Hó esett, melly négy napok alatt tartván azután kellemetes Tavaszi napok lettének.” (Clauser, Ij. XLI. 1937:230.)

április 2. A temesvári kormányzóság tized-elengedésében részesíti a múlt évi jégverések károsultjait. (Baróti, I. 272.)

április 8. LUGOS. A németkeriilet földjeit a Temes árja elöntötte. (Baróti, II. 152.) április. TORJA. Az utókor részére feljegyzem, hogy ami az én időmben [életemben] ezen a hideg háromszéki földön még nem esett meg: némely fák április végére már virágba borultak. (Apor, Synopsis, XI. 235.) május 4. ABONY. „Ezen év Május 4-én SZOLNOKON kiütött a nagy Pestis, mely évek óta itt ott, helylyel közzel lappangott, és eltartott a másik év (1745) február 25 napjáig. A városnak harmadrésze kihalt ezen 9 hó és 21 napig tartó rémületes veszély alatt. A szolnokiak ezen veszély megszűnésének endékére emelték az ABONY felé eső dombon lévő kápolnát. . .”

„Nálunk a pestis ellenében Kostyán Mihály főszolgabíró a helységet szoros elzárással megoltalmazta. Legalább sem a megyei, sem a községi iratok nem említik, hogy itt pusztított volna nagy mértékben, összesen G róm. katholikus és 12 református lakos halt meg benne.” (Abonyi L„ Abony, I. 178—179.) május 17. KALOTASZEG. „17. Maji, szinte Husvéttól [hv. ápr. 5.] fogva tartott nagy szárazság után, lett először szép lassú Esső, melly után néha néha esső- zött, kiváltképen pedig 23 dili lett igen derekas Zápor, minden Égi háború nélkül, melly a földet meg hatotta.” (Clauser, XLI. 1937 :230.) nyár, ősz. UZON. (Háromszék m.) „A nyár és az ősz nem hozott rendkívüli időjárást”. (Vásárhelyi Bogáts, Ij. LII. 1948:235.) június 19. KALOTASZEG. „19. Junii, Reggeli kilentz órakor rendkívül való nagy és sűrű Jég-esső Határunknak nagy részét ismét el-rontotta.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.)

június 19/20. TORJA. Ámbár a június 19-ét megelőző éjszaka elvonult a zivatar, 19-én este újra kitört s tartott egész éjjel, valamint 20-án egész nap, szörnyen villámlott és mennydörgőit és a villám igen sokszor becsapott; galambtojásnyi jég esett, és emellett olyan hallatlan árvíz volt, amelyhez hasonlót a jelenkor még nem látott; az áradat sok malmot összetört, a falvakban pedig óriási károkat okozott, mivel igen sok takarmányt és szántóföldet elpusztított. A Torja árvize volt. (Apor, Synopsis, XI. 236.) június 20. BRASSÓ. A felhőszakadások következtében a folyók, patakok kiléptek medrükből. (Quellen, Brassó, VI. 396.)

június 21. SZEGED-SZÖREG útja járhatatlan a sok esőzéstől. (Baróti, Pótf., 108.)

i39 1 7 4 4-ben a Duna magyar szakaszán nagy árvíz volt, Majláth János gr. a „Társalkodó” 1838. évi I. köt. 136. oldalán megemlíti; 1732, 1744. 1775, 1783, 1789, 1795, 1799, 1809, 1811. és 1838. években volt áradás. Szóvá teszi az 1730. évet is, de erről az évről nem talált árvízről szóló feljegyzést sem az Orsz. Építészeti Igazgatóságnál, sem pedig a budai jezsuiták, franciskánusok és kapucinusok História Ikunosaiban. Az 1730. évi árvíz azonban kétségtelen (1. a 130. oldalon.)