Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
172 1744 szeptember 4. BÁNSÁG, CSÁKÓVÁ, LUGOS, KARÁNSEBES és TEMESVÁR kerületekben az áradás károkat okozott. (I. h., 41.) szeptember 19. KARÁNSEBES. A termés az idén igen rosszul sikerült. (I. h., II. 202.) október 5. VERSEC. Miután a szőlő majdnem beérett, a szüret okt. 5-én kezdődik. (I. h„ I. 527.) október 19. KALOTASZEG. ,,19. Octobris Kezdettünk sziiretezni, még-ért lóvén alkalmasint a mi kevés Szőlő a jógessőtől meg- maradott volt”. (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) december 21. KALOTÁSZEG. „21. Decembris a Tél Havazással kezdődött, kiváltképpen pedig Karátsonra virradólag és az egész Innepen igen sok Hó esett, sőt azután-is sok ízben havazván igen jó szán út lett.” (Uo.) december. LIPPA kormányzósági kerület több községe az idei rossz termésre való tekintettel, kéri a gabonatizednek olcsó áron való átengedését, hogy kenyerük legyen. (Baróti, II. 96.) 1744 1748. BARCASÁG. Öt év alatt a Barcaságban 12 000 ló hullott el. (Tartlauer Chronik, Quellen, IV. 70.) 1744. BÉKÉS M. Nagy marhadög. (B. R. M. É. XI. 127.) — BUDA. A kollégium gazdasági kára 12 000 írt., mely a budai hegyekben a jégtől elvert szőlők miatt érte. (Diarium S. J., Budáé., H. F.)- EPERJES. A tavaszi vetőmag az idén megtermett ugyan a földeken, a szőlő termése azonban — a Hegyalján — nem fedezte még az ottani kiadásokat sem. (História S. J., Eperjesiensi., H. F.) ERDÉLY. Moldvából marhavészt hurcoltak be, amitől a barmok tömegesen kezdtek elhullani. (Apor, Synopsis, XI. 236.)- MAGYARORSZÁG: „erős hideg volt Bold. Asz. Hav. kezdetétől fogva, szintén Böjt más havának végéig. A’ tavasz és nyár, ottan ottan esső lévén, a’ földi gyümöltsöknek igen hasznos vala. A’ honnan-is Isten jó-vóltából, bor és gabona, gazdagon termett; fő-képpen bor, sokkal jobb, mint az előtt való esztendőkben. Az ősz Karátson-havának kezdetéig, tiszta száraz, és meleg vala, melly utollyán, mind-azonáltal, fagyos időre változott.” (Kovács, Krónika, II. 53.) — SOPRON. Ennek az évnek telén sok havunk volt. Nyáron sok volt az eső, amely a földeken a gabonát kimosta és számottévő kárt okozott. Július 20-án oly erősen esett, villámlott és rettenetes idő volt, hogy a rohanó ár a termés egy részét elvitte. A villám becsapott a városi majorba; a csűr és két ház leégett. Rossz bor- és gabonatermés, a bor savanyú és kevés. Mindenképp szűk esztendő. Bruckner G., Bruckner — Schürtz szerint július 21-én éjjel újból erős zivatar dühöngött. 92.) 1744 és 1745. TOKAJ. Ebben a két évben olyan nagy szárazság és terméketlenség volt, hogy a két évben összesen 6 hordó bor termett.140 Emiatt a rendház nagy nyomorba jutott. (Piaristák tokaji annaleséből közli BÉRES BÉLA.) TORJA. „Az év gabonatermése közepes volt, bor harmadrésznyi termett, de jó minőségű; zivatarokban és jégesőkben nem volt hiány. Nekem azonban Torján semmi búzám nem termett.” (Apor, Synopsis, XI. 237.)i4°/« 140 „Ha jó termést ad Isten, 70 hordó bort is várhatunk évente.” (Uo.) uo/« Apók P. Synopsisában (234. o.) az ] 744. évnél Brassóban és Nagyszebenben látott különféle csodákról emlékezik meg. De a feljegyzés így végződik: „Brassóban pedig némely árokban vér folyt.” (Véreső?) Közelebbi napot nem említ.
