Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
170 1743 — 1741 — MAGYARORSZÁG. „Az ősziekből rossz termés volt: 3—4 kalongya adott 1 vékát, de a tavaszi meg a rozs elég jól fizetett. A bor azonban rossz volt és savanyú.” (Kiss E., M. Gt. Sz. XII. 1905 : 78.) — PÁPA. Pestis dühöngött. (Horváth—Tóth E., Pápa, 39.) — SEPSISZENTGYÖRGY. A gabonainség a kevés termés miatt megint visszatért volna, ha a könyörületes Isten nem adott volna bő makktermést. (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LIÍ. 1948: 235.)- SOPRON. Bor- és gabona közepesen termett. (Bruckner.) — SOPRON. Ismét nagy bogárkár a szőlőkben. (Michel, 346.)- TORJA. Ez az esztendő az őszieket illetőleg szerencsétlen volt; az őszi búza ugyan fizetett valahogyan, de ahol tiszta búzát vetettek, ott jobbára hasonlóan gaz termett; 4—5 kereszt is alig adott egy mérőnyi magot; a tavasziak valamennyit hoztak; a bor azonban kevés és savanyú lett. (Apor, Synopsis, XI. 233.) 1744. 1743/44. tél. SEPSISZENTGYÖRGY.137 A tél igen kemény volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) tél. TORJA. A tél (1743/44) igen kemény volt, megszakítás nélküli erős fagyokkal; az északi szél a szabadban néhány embert megölt; hó nem volt sok. (Apor, Synopsis, XI. 234.) január. KALOTASZEG. „1. Januarii, az 0 Esztendőnek vége változó és nedves napokkal el-telvén, Uj Esztendőre virradólag kevés Hó esett, melly után igen kemény Hidegek tartottanak tsendes és tiszta napokkal egész Januariusban.” (Clauser, Ij. 1937., XLI: 230.) február. KALOTASZEG. „4. Februarii, Valamennyire lágyult, és egyszersmind feles Hó esett, mellyet ismét kemény Hideg követett; és mindenütt jó Szán-út lett. 23. Febr. Virradólag sok Hó esett, de nappal erősen lágyult és olvadott.” (Uo.) február 14. SIHESVAR [?] kérte, falu jókat szárazabb helyre helyezzék át, mert a Béga kiöntései miatt ott nem maradhatnak. (Baróti, I. 421.) március 4—10. ALSÓ AUSZTRIA, BÉCS. A Duna nagyon megáradt és számottevő károkat okozott. (Weikinn, IV. 304.) március. PEST-BUDA. A Jelenkor napilapban (1838, Pest június 30.) a Molnár utca 153 sz. házban egy kövön a múlt századból 4 árvíz van feljegyezve: 1732, 1744, 1775 és 1798 évekről. Az 1744 évi magassága 21 bécsi láb, 1 hüvelyk és 9 vonalnyi, ami megfelel: 6 m 69 cm-nek. Ez az adat igazolja, hogy Albach állítása téves, mert az 1838 évi márc. havi pesti árvíz 6 lábbal, 3 hüvelykkel magasabb volt. március 4—10. PEST-BUDA.138 Á Dunának nagy árvize volt, de kétséges az az állítás, hogy ez még a későbbi 1838-i árvíznél is magasabb lett volna. A pesti Szt. Ferenciek templomában a viz egészen a főoltár második lépcsőjéig ért volna( ?) A kapucinusok krónikája szerint is nagy árvíz volt, s Trattner szerint Óbudán 137 VÁSÁB helyi János lelkipásztor 1744 áprilisában Uzonba került, és ott folytatta feljegyzéseit. 138 Hogy az árvíz március első harmadában volt, Weikinn C. munkája is igazolja. (Quellentexte IV. 304)
