Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1743 169 napján-is, egész Estvéig tartott. Ugyan ekkor a körül való Hegyeken nagy Hó esett. 29. és 30. April, Fútt igen hideg szél Havas Esővel együtt, midőn a körül való hegyeken nagy Hó esett, melly miatt 1 Maji virradólag erősen megfagyott, de ezután jobb időre változott.” (Uo.) május 4. EGRES (Torontál m.) falut, a földeket, réteket az ár teljesen elöntötte. A lakosság áttelepítését kéri. (Baróti, I. 271.) tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz enyhe volt és kellemes. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) június 27. KALOTASZEG. „27. Junii Szerfelett való nagyságú Jég esső a Szőlő Hegyeknek nagyobb részét öszve rontotta.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) június 26. KÉSMÁRK. Este % 9 órakor borzalmas zivataros idő volt, mennydörgés, villámlás, jégverés és eső, és nagy szélvihar. A zivatar mind a négy égtáj felől jött össze, és mindenfelé rettenetes károkat okozott. HUNFALVÁN az összes házak, a templomok és a papiak tetőzetét lehordotta, széttépte, a tiiz a földön gurult [gömbvillám? ], az emberek azt hitték elérkezett az Ítélet napja. Ehhez hasonló zivatarra senki sem emlékszik; sok ember és állat megfulladt. (Buch- holtz, Tagebuch, 314.) június 27/28. LEIBIC. 27-éről 28-ára forduló éjjel borzalmas idő keletkezett, mennydörgés, villámlás és záporok váltakoztak egymással; a keletkezett árviz oly nagy volt, hogy a város egy harmadát elöntötte . . . Bartke Jakab házába a villám becsapott, de nem gyújtott. Ezt a zivatart DURÁND, MÉNHÁRD, SZEPESBÉLA, HUNFALVA és BUSÓC községekben is megfigyelték, egyes helyeken a nagy vihar kéményeket, háztetőket, sőt egész házat is rombolt. A villám Stach Tóbiás házába is becsapott, és három csűrt megsemmisített. [A borzalmas zivatar után Szt. László napján136 nagy földrengés volt.] (Weber, Leibitz, 147; Buchholtz, Tagebuch, 314.) július 2. NAGYBECSKEREK. Ebben a kerületben borzalmas zivatar volt. Tyúktojás nagyságú jégszemek hullottak; több községben mindent elvert, még a legelőket is élvezhetetlenné tette; a Csanádi kerületben ugyancsak. (Baróti, 1. 331., I. 272.) július. MAROS. A folyónak kicsiny a vízállása, ezért elrendelte a bécsi Kamara annak tisztítását. (Baróti, II. 445.) nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár kedvező hőmérsékletű. (Vásárhelyi —Bogáts, LII. 1948: 235.) 1743. ABONY. „Az uralkodó döghalál miatt A bony és Szolnok között az út elzáratott.” (Abonyi L., Abony, I. 178.) BUDA. Több budai szőlőt elvert a jég. (História Coll., S. J.)- ERDÉLY. Az évek óta tartó szélsőséges időjárást és elemi csapásokat összefoglalva, részletesen, de időpontok nélkül említi meg Halmágyi életrajzában és végrendeletében. (Halmágyi, 430.) MAGYARORSZÁG. „Ebben az időben az esztendőnek eleitől fogva böjt máshava (március) utolsó napjáig mértékletes hideg idő jára, mely kies tavaszi idők után meleg és nedves nyár következett. Innen Isten jó voltából, a mezei szántóföldek termékenysége, a szőlő hegyeken jeles bornak bősége”. (Kovács, Krónika, II. 46.) 138 138 Weber a napot valamilyen forrás alapján elírhatta; igen valószínű, hogy ez a borzalmas zivatar ugyanaz, amelyről Buchholtz is megemlékezik. Az téves, hogy ugyanakkor 1743-ban László napján lett volna a felvidéken „nagy földrengés”; erre nézve egyetlen adat sincs, mert 1763. László napját követő nap hajnalán, volt Komáromban a pusztító földrengés.
