Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1740 157 istállókban, az emberek nem bírták magukat eléggé megóvni a’ hidegtől, s igen sokan megfagytak. Vizet a’ szabadban sehol sem lehetett kapni, hanem a végből jeget kellett felolvasztani a’ kályha mellett, ha azonban a’ jég a’ kályhától egy ölnyire távolabb vitetett, az olvasztott viz egy óra alatt ismét jéggé fagyott. A’ bor is megfagyott a’ pinczében, és elromlott. Tavasz felé olly iszonyú jég zajlás lett, hogy nem tsak minden Duna partti várost tetemesen megrongált, de egész falvakat elsodort s kiszámíthatatlan károkat okozott”. (Arany Sándorné jegyzetei.) január 12. TORJA. A kegyetlen fagy és a hóval terhes szokatlanul dermesztő északi szél (amelyet általában Nemerének hívnak) a háromszéki mezőkön néhány ember halálát okozta. A tél egyébként is hosszú, nagyon hideg és szeles volt. (Apor, Synopsis, 208.) január 14. SEPSISZENTGYÖRGY. „A délutáni órákban hatalmas szivárvány tűnt fel a nyári és téli keleti égbolton”. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.) január 18. ERDŐD. „Szathmári gyűlésen computus (számolás) folyván, már harmadik árvíz oda szorította mind generalis fiamat, mint embereimet”. (Károlyi, Önéletleírás V. 166.). január 19, 20, 21. ERDŐD. (Szatmár m.),,... minden fele nagy árvizek lévén”. ,(Uo-) január 22. KÁPOLNÁS. (Krassó-Szörény m.) A Maros az egész kápolnási kerületet elárasztotta. (Baróti, Pótf. 37.) január 25—30. ERDŐD. „Megkeményedve az üdő, postámat végeztem”. (Uo.) január 30. CSÁKÓVÁ. A Temes annyira kiöntött, hogy Csákóvá viz alatt áll; Hordia és Parac hídjait a zajló jég elhordta. Rittberg százados a nagy hideg miatt csapatával nem vonulhatott el Petrományból s Csákovát kell ellátnia. (I. h., I. 471.) február 22—24. TORJA. Ugyancsak a hóviharral terhes északi szél következtében február 23-a és 24-e között elpusztult szentmártoni Szerdai András a kézdiszék Mártonfalva községbeli Mihálcz Mihály nemzetségéből. (Apor, Synopsis, XI. 208.) március 5. NAGYSZEBEN. Hatalmasan havazott. (16. Bielz, 62.) március 19. DUNA. Alsó-Ausztriában erős jeges árvíz, Magyarországon is. Még áprilisban is ismételt árvíz. (Weikinn, IV. 263.) március 22. NAGYBECSKEREK. A kerületben éhínség lépett fel. Botos község kéri, hogy Secan-ba vagy Orlovát-ra költözködhessenek át. (Baróti, I. 325.) március 25 —április 2. TORJA. Végre is csak Gyümölcsoltó Boldogasszony [márc. 25. ] ünnepe után április 2-a körül engedett fel a fagy és olvadt el a hó. MOLDVÁBÓL érkezett jelentések azonban arról adtak hirt, hogy a Fekete-tenger jórészt befagyott, ami hallatlan dolog; a rendkívüli hó és szélviharok, valamint a kegyetlen fagyok következtében a mezőkön a marhák és juhok — pásztoraikkal egyetemben — elpusztultak. (Apor, Synopsis, XI. 208.) március 26. ARAD. Az elszállítandó 3000 mázsa sónak 2/3-a a Maros árvizétől elpusztult. (Baróti, II. 564.) március 31. NAGYSZEBEN. Ebben a hónapban nehéz és erős fagyok voltak kezdetétől a hónap végéig. (16. Bielz, 62.) április 2. NAGYBECSKEREK intézősége jelenti, hogy a felvonuló katonaság a nagy vizek miatt sem Ivánd és Fény, sem Szt. Király és Melence mellett nem haladhat el, hanem csak Komlóson és Kanizsán át masírozhat. (Baróti, I. 325.) április 9. NAGYSZEBEN. Kezdett erősen havazni, s az erős fagy még tart. (16. Bielz, 62.)
