Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
158 1740 április 10—12. TORJA. Április 10-én bokán felül érő hó esett és április 12-éig megmaradt a hó. (Apor, Synopsis, XI. 209.) április 13. ALMÁS kerületben nagy a hiány a szemes takarmányban. (Baróti, II. 251.) április 15. CSANÁD. A katonai parancsnok elvette a katonaság részére az egész szénát, s igy az átvonuló katonaságot nem tudják ellátni, s 2 kr-ért nem tudnak a hadseregnek húst adni. (I. h., I. 267.) április 18. SEPSISZENTGYÖRGY. Az elmúlt tél kegyetlen hidege miatt a kezdődő tavasz nem tudott bennünket kellemes időjárással felüditeni. (Vásárhelyi— Bogáts, lj. LII. 1948 : 145.) április 23. KALOTASZEG. „Die 23 Április kezdettünk valami tavaszi napokat látni és a Szőlő munkához kezdeni”. (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) április 26. NAGYSZEBEN. Ezen a napon egy harapásnyi húst sem lehetett a városban venni, mert a tél eddig a napig meglehetősen tartotta magát, s a szarvas- marha gyalázatos [állapotban] volt s mindamellett igen drága. (16. Bielz, 62.) május 1. NAGYKÁROLY. „1-ma emlékezésre méltó, hogy az mostoha tél mia majális zöld leveles fa sem találtatott”. (Károlyi S., V. 169.) május 6—15. TORJA. Május 6-án egyes helyeken havazott; bár a hó még aznap elolvadt; a fűzfák rügyei mindeddig még nem jelentek meg; csak május 12-e körül indult meg a rügyfakadás; végeredményben május 15-éig bezárólag fagyos volt. (Apor, Synopsis, XI. 209.) május 10. KAPLONY. „Voltam K-ban és az szöllő hegyen; holott még nem bimbózott az szöllő.” (Károlyi, V. 169.) május 11. KAPLONY. „Szűnt meg a téli mostoha üdő; Isten Kegyelméből fordult szép üdőre”. (Uo. 170.) május 3. BÓKA mellett a Pireova kiöntése miatt a Philippi ezred 8. compániája más utón vonult fel Belgrád felé. (Baróti, I. 471.) május 1, 2, 3. BRASSÓ. Miután 54 órán át folytonosan esett, nagy a kár a házakon, sok ember és állat a vízbe fúlt. (Lurtz, 4.) május 5., 6, és 14. BRASSÓ. Ismételten erősen havazik. (Uo.) május 4, 5. SEPSISZENTGYÖRGY. Május 4-, és 5-én annyi hó esett, hogy az tél közepén is elég lett volna. Sok állat elpusztult. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.) május. KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szőlőkönyv.) június 5. KÖRMÖCBÁNYA. Pünkösd [pv. 5.] utánig nagy hideg és fagy, majd korai [őszi] fagy és drágaság. (Almanach, 1778: 413.) június 13. SÁRŐS-NAGY-PATAK. „ , hogy a viz az egész Rétséget el fojta volt és sehol semmi kaszálló Fű iránt (reménységünk) nem volt . . .” (Dongó, Ada., IV. 1900: 53.) július 2. VERSEC. Á várépitéshez kirendelt robotparasztok, már két Ízben elindultak Temesvárra, de a nagyon nagy áradások miatt [Temes, Béga], ismételten vissza kellett fordulniok. (Baróti, I. 523.) július (2). TÖVIS. „ . . . , el is indultunk tüstént, de az nagy zápor mia az nap csak Tövisig meheténk . . .” (Balló—Mindszenthy, 17.) július (4). TŐRÖKKANIZSA. Az intézőség tutajokat kér a nagy kiöntések [a Tisza árvize] miatt. (Baróti, I. 268.) július 2. NAGYSZEBEN. Éjjel a Cibin borzalmas vizáradása keletkezett [felhőszakadás következtében], amely sok halastavat, kerteket, réteket elárasztott, kerítéseket és palánkokat ledöntött. (17. Bielz, 62., Quellen, Brassó, VI. 394.) július 1—2. TÓRJA. Július 1-én és 2-án a hegyekről lezúduló óriási felhőszakadás olyan áradást okozott, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek; az
