Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1739 153 április 24. BÁTASZÉK. A császári hadsereg behurcolta a Balkánról a pestist. Áprilisban 83, májusban 92 volt a halottak száma. Júniusban gyengül a pestis, 21 halott van, júliusban 24 és augusztusban 11. A járvány megszűnt, mert szeptemberben csak 4 halott van. A halottak száma magába foglalja a nem pestisben meghaltakat is. (Liber Mortuorum, Bátaszék.) április 25. CSONGRÁD M. Kéri az intézőség, hogy a lakosság teljes elszegényedett volta miatt, az ott állomásozó csapatok helyeztessenek máshova s mentesittes- sék a kirótt természetbeni élelem beszolgáltatása alól. (Baróti, II. 457.) április 30. KALOTASZEG. „Áprilisnek utolsó napján sok Esső esvén estvére Hóvá vált és egész éjjel havazott. . .” (Clauser, lj. XLI. 1937: 230.) május 1. KALOTASZEG ,, . . . mellynek Hidege Májusnak első napján a felsőbb Szőlő hegyeken sok károkat tett”. (lio.) május 1. BRASSÓ. Reggel igen erősen havazott. (16. Bielz, 61.) május 26. LIPPA. A Maros kiöntése [árvize] miatt a bevetett földek, az utak és hidak viz alatt állanak. (Baróti, I. 88.) május, június. ERDÉLY. ,,A hideg időjárás, májusi és júniusi derek Erdélyben oly sok kárt tettek a vetésekben, hogy 3—4 kalongya alig eresztett 1 véka búzát”. (M. G. T. Sz., XII. 1905: 77.) június 3. KALOTASZEG. „Die 3. Junii Az Hideg a Szőlő hegyeken ismét ártott.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) június 16. CSANÁD. Nagy áradása a Maróinak, vesztegzár alatt [pestis miatt] senki sincs. (Baróti, Pótf. 100.) június 16., 18. TORJA. Június 18-án a hegyekben havazott, 16-án erős dér volt; a hó és a fagy következtében nemcsak a fecskefiókák, hanem az idősebb madarak, sőt a méhek is jórészt elpusztultak. (Apor, Synopsis, XI. 205.) június 17. ERDÉLY, BRASSÓ. Fagy volt. (Endrei, Ij. XI. 1907: 55.) június 26. DEBRECEN. „Hatalmas szélvihar pusztított Debrecen határában . . .” „A . . . támadt nagy szélvihar a Nagyerdőn mintegy ezer szálfát kidöntött . . .” (Szodorai L., 1900‘n. 18: 142., Varga Mária, D. Sz., 1942. V., HBN., 1960. okt. 9.) július 14. TISZA. NAGYBECSKEREK. A tiszttartó jelenti, hogy a Tisza jobb partján a rétek még mind viz alatt állanak, s amennyiben még volnának egyes kaszálható területek, azokat a falvak visszatérő — a háború miatt elmenekült — népeinek kell átadni. (Baróti, I. 323.) augusztus 4. NAGYSZEN1 MIKLÓS. „Ebben a járásban a legtöbb ks. még annyira viz alatt áll, hogy az emberek csólnakokon közlekednek; a termények mind elromlottak, s a tiszteknek [beszállásoltak] megfelelő lakást nem adhatnak.” (1. h. 266.) augusztus 8. NAGYBECSKEREK. A kerületben a szénakaszálást befejezték, kivéve az elárasztott községeket. (Baróti, I. 324.) nyár. CSANÁD. Állandóan árvizek. (Baróti, I. 266.) nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár igen esős volt. (Vásárhelyi- Bogáts, lj. LII. 1948: 145.) szeptember 7. SIKLÓS. (Baranya m.) Ferenc lotharingiai herceg és a magyar főurak a török háborúból visszatérve a török földről járványos betegséget hoztak be. A pestis eljutott Siklósra is. . . .Az anyakönyvben 24 pestises halottat jegyeztek fel. A járvány megszűntének emlékére a siklósiak évenként húsvét és pünkösd másodnapján, és a nyári hónapokban ujhold vasárnapjain Máriagyüdre zarándokolnak. (P. Czerpón Ince kéziratos művéből közli Ferencz József plébános.)
