Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
154 1739 szeptember. BRASSÓ. Hirtelen nem sejtett drágaság lépett fel, amelyik az 1741-es évbe is benyúlt; egy köböl búza ára 7—8 frt., más gabona 3—4 frt; áprilistól kezdve a hús folytatólagosan drágult: 1 font marhahús 6 dénár; a disznóhúsé 10 dénár, egy bárányt két forintjával fizettek. (10. Bielz, 61.) október 13. TORJA. Este 10 és 11 óra között erős villámlás és mennydörgés volt. (Apor, Synopsis, XI. 206.) ősz. SEPSISZÉNTGYÖRGY. Az ősz annyira kedvezőtlen volt, hogy nem ősznek, hanem a legkeményebb télnek illett be. (Vásárhelyi—Bogáts, LII. 1948: 145.) december 5—6. TORJA. Éjjel kb. 11 órakor zivatar volt villámlással és mennydörgéssel. (Apor, Synopsis, XI. 208.) december 5., 6., 7. KALOTASZEG. „Die 5. Decembris az idő lágyulni kezdvén az Hó, melly már ekkor igen nagy volt, mindenütt erősen olvadott. És e miatt 6-dik és 7-dikén a Szamos125 meg-áradván sok károkat tett”. (Clauser, Ij. XL1. 1937: 230.) december 11. ÓARAD. A Maros kiöntött s veszélyezteti a 3000 mázsa sót, amelyet el kellene szállítani. (Baróti, II. 564.) november, december. PÁLÓC. ,, . . . irtóztató kemény tél, faggyal kezdődött (nov.), mind folyóvizek befagytak és karácsony körül felbomlott s a jeget is elvitte . . .” (Pálóczi Horváth, 280.) 1739. BARCASÁG. Nagy vizek. (Lurtz, Tartlauer, 4.) — DEBRECEN. Hogy rendkívül sok szarvasmarha volt itt, abból is lehet következtetni, hogy a szigorú és hosszú 1739-es télen, miután a takarmány nem volt elegendő, 8000 ökröt öltek meg, s ezt a hiányt meg sem érezték. (Almanach, 1778: 300.)- ERDÉLY. Ebben az évben borzalmas hideg tél volt, amely tovább tartott, mint egy „félévet”, s minden igen megdrágult. (17. Bielz, 62.) — ERDÉLY. E mellett az év időjárása nagyon mostoha volt, a többszöri villámcsapás és jégeső nem csekély károkat okozott; az állandó esőzés és a gabonarozsda miatt, — egyes helyek kivételével — mind az őszi, mind a tavaszi vetés igen kevés termést hozott; ahol volt is valami búza a szalmában, oly kevés volt, hogy keresztje, — sőt egyes helyeken három-négy kereszt — alig adott egy mérő magot; a folytonos esőzés a szőlő érését erősen hátráltatta, az erős októberi derektől pedig a fürtök elfagytak; ezért nem termett jó minőségű bor, sőt helyenként alig termett valami. (Apor, Synopsis, XI. 208.) KOMÁROM. „A komáromi kerület . . . szokatlan vihar erejét tapasztalta meg. Ez a tetőket széthányta, a hajókat az árral magasba emelte, másutt hallatlan megrázással a tornyok és házak tetejét leemelte”. (Gy. K., 1740: 101.) PÉCS. „ ... a jégeső és a korán beállott őszi fagyok tönkretették a szőlőtermést...” „A jégeső a rendház és a templom ablakait sem kímélte”. (Pinzger, Dunántúl.)- REGÉC. „Ebben az esztendőben évek óta szokatlan jó termés volt”. (Bakács, 119.)- SEPSISZENTGYÖRGY. Egész évben oly kevés volt a termés a szőlőben is, hogy több helyen az emberek kénytelenek voltak elvándorolni. (Vásárhelyi—Bogáts. Ij. LII. 1948: 145.) — SOPRON. Gyenge bor- és jó gabonatermő év volt. A tél korán állt be. Simon és Judás napján (okt. 28.) már megkezdődött a fagy, úgyhogy nehéz szekereket elbírt (a megfagyott sár). A káposzta a földeken teljesen megfagyott, s az embereknek jóformán nem lett ennivaló káposztájuk. A szüretet legtöbb helyen künn tartották meg, a leszüretelt szőlőt legnagyobbrészt fagyottan vitték be, 123 123 Itt a Sebes-Körös folyik, de valószínűleg a Szamos is kiöntött.
