Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
152 1738 — 1739 — ERDÉLY. A pestis is pusztított, úgyhogy sok helyen egy ember sem maradt életben. (Hammer A., Geschichte) — HXJNYAD M. Pestis pusztított Gyulafehérvárott és Désen. (12/b. Bielz, 72.) — NAGYSZEBEN. A pestis igen dühöngött, egész házak lakói kihaltak. (17., 10/c, Bielz, 61.) — SZEGED. Döghalál volt. 1738—1740-ben a halottak száma 1454. (Palugyay, I. Szeged II. 188.) — TEMESVÁR. (Bánság) A pestis Temesvárott februárban lépett fel, a várbeli katonák közül 19-én volt az első halott. A Bánságban erősen pusztított a járvány, amelyről Hammer Antal munkát írt, tárgyalva 1738, 1739 és 1740 évi járványokat. A pestisben elhaltak számát nem összegezi, közli azonban a rendeleteket, amelyek a járvány elterjedésének gátat szabtak. (Hammer A., Geschichte.) — VERSEC. BÁNSÁG. A pestis február első felében jelent meg, július közepén már Versecen is voltak esetek. Eltartott 1739 őszéig. A járvány délvidéki elterjedéséről Hammer Antal munkája alapján közöl adatokat. (Milleker, Versec, I. 111.) — VESZPRÉM. „Az 1738, 39. és 40.-ik években Magyarország 17 megyéjében 82 000 lélek halt el pestisben; ezen csapástól teljesen ment maradt Veszprém”. (Bolgár, 19.) 1739. 1738/39. tél.123 DEBRECEN. „Lágy tél; az évben sok égiháború, 164 borongós és 135 esős napok. Pestis”. (D. M. K. 1831.) — SEPSISZENTGYÖRGY. Télen folyton havazott, a vetések szinte egész Erdélyben elpusztultak . . . (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.) — MAGYARORSZÁG. „Lágy tél, a’ Duna semmi jeget nem látott, utánna igen forró nyár, finom borok”. (Pap, H. M. 1822: 391.) február 14 (23).124 NAGYSZEBEN. Este %8-kor villámlott, majd dörgött, egyidejűleg havazott, s a mennykő becsapott a plébániatemplom egy kis tornyocská- jába. Hihetetlen, hogy februárban ilyen történjen. (16., 17, Bielz, 61; Apor, Synopsis XI, 204.) március 22. CSORA. (Alsó-Fehér m.) ,, . . . s Martiusnak 22-ik napján vele együtt igen nagy árvizeken [Maros] s nagy sárokon mentünk le Csórára” . . . „felette nagy lévén a viz”. (Rettegi, I. 140.) március. ERDÉLY. Itt-ott nagy zivatarok voltak villámlással és mennydörgéssel. (Apor, Synopsis, XI. 205.) április 9—13. TORJA. Április 9-, 10-, 11- és 12-én bokán felüli [lábszárig érő] hó volt; 13-án pedig a föld erősen megfagyott. (Uo.) április 10. BRASSÓ. Hatalmasan kezdett havazni, három napig tartós erős faggyal; a fák már erősen rügyeztek. (10. Bielz, 61.) április 12. POZSONY. „Bámulatos nálunk az időjárás változása: jégeső, hó, zivatar stb. Ezért sok a betegség a városban: kiütéses láz (petécsláz) rosszindulatú láz, oldalnyilalás stb. Alig győzzük a betegekhez való kiszállást”. (Péterffy Károly S. J. levele a nagyszombati egyetem kancellárjához: Szdellár Ferenc S. J.-hoz. Közli H. F.) 123 Hennig (68) nem említ különösebb telet. 121 Két különböző forrás alapján külön közli Biei.z; az egyik feljegyzés az ónaptár szerint történt, az esemény a hózivatar: 14-én volt.