Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
150 1738 szarvasmarhák orraikat feltartották, hogy a’ nagy hóba meg ne fúljanak, Martius 5-én Drinápolyndl121 a’ Dunát még jégen járták, noha előtte Február olly sáros volt, hogy a’ ló hasig járt benne. Az éjszaki országokban egy volt ez a’ leghidegebb telek közül; de hozzánk 1740-re érkezett el ez a’ hideg”. (Pap, H. M., 1822: 389.) tél. SEPSISZENTGYÖRGY. A tél nagyon heves és kemény volt. (Vásárhelyi-Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.) május 11, 19. TORJA. A havazás és az erős éjszakai fagy a gyümölcsfák és tölgyfák virágját elpusztította; május 19-én óriási zivatar és jégeső, egyes falvakban az őszi vetést tönkretette; különösen itt Torján nekem magamnak a vetésben esett nagyobb károm. (Apor, Synopsis, XI. 202.) június 19. TORJA. ,, . . . a levegőn át halvány és fekete férgek röpdeltek a zsombor [virág]-hoz hasonló, de nagyon finom fehér burokban; két hosszú szarvuk és négy tarajuk volt, a szarvuk alatt koronával elborították a vizek felszínét és a földet; annyira büdösek voltak, hogy a bűztől még a marhák sem tudtak a legelőre menni; hosszú kétágú farkuk volt; este érkeztek, de ugyanazon éjjel el is tűntek, csak az üres fehér burkok maradtak vissza utánuk. Ezeket saját szememmel láttam; a férgek kb. OROSZFALU, SÁRFALVA, SZÁSZFAUUD és NYÚJTÓD községekben jelentek meg”. (Apor, Synopsis, XI. 203.) július. TORJA. ”... Megint az marhadög nagyon uralkodván, Igen kevés szarvasmarha megmaradván”. (Apor, Vers, I. 318.) augusztus 8. SZARVAS. Oly heves orkán tombolt, mely nemcsak hogy a fél templomtetőt leszakította, de sok házat is erősen megrongált; sőt az elkészített tized miatt a mezőn maradt termést úgy szétszórta és tönkretette, hogy sok lakos a maga évi termésének jelentékeny részét elvesztette. (Tessedik, Szarvasi, 25.) nyár, ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár végig nagyon száraz volt. Az ősz termékeny. (Vásárhelyi-Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.) október 3. ERDÉLY. A kincstár jelenti, „hogy a Maros különböző helyeken inkább egy pocsolyának látszik sem mint folyónak, s ne csodálkozzanak, ha a só szállítmányok a Bánátba későbben érkeznek”. (Baróti, II. 444.) december 3. ERDÉLY. A megsürgetett sót nem küldhetik, mert a Maros egyáltalán nem hajózható. (Uo.) ősz. TORJA. „Az idén kevés volt termése az bornak, Csak oly kevés termést emberek nem tudnak, Edgy negyvenest negyven forinton eladnak, 0 bort kilenczvenhat forinton tartottak. Atták el ejtelit nyolcz s kilencz polturán, Nem is atták alól sohult is korcsomán, Szalmájában búza bőven elég vala, Edgy vékát sem adott (a) búza kalongya. 121 Drinápoly nem fekszik a Duna mellett, ez a forrásban elírás, bizonnyal Nikápoly- ról [Nikopoli] van szó, amely tényleg a Duna mellett van. Hennig szerint ez a tél nem tartozott a szigorú (telek közé. Hazánkban is bizonnyal csak hóban gazdag tél volt, időnként erősebb fagyokkal, különösen Erdélyben.
