Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
130 1728 idén nem sikerült. Egyébként áldásos termés volt, a szántáshoz is megfelelő idő. Sok szarvasmarha nemcsak az itteni falvakban, hanem LIPTÓ-ban is elhullott. (I. h., 1728 : 1323.) szeptember. POZSONY. Szeptember utolsó napjaiban az egyik diófa néhány ágának virágzása után borsónagyságú diót is termett. Ez azért csodálatos, mert szeptemberben már gyakori dér és fagy volt. (I. h., 1728 : 1337.) nyár. MAGYARPOLYÁN. DUNÁNTÚL. TISZÁNTÚL. „ . . . nagy szárazság következett, amelyhez hasonlót a mi korunk nem tapasztalt. Nagy folyók száradtak kLTís a kutak kiapadtak. Sok hegyvidéki szőlőben nem termett bor a szárazság miatt. Novemberben jég esett. Némely vidéken azonban sok bor termett, de ára nem volt. A Dunántúl egyes részein a szántóföldek reménységen és várakozáson felül termettek, de a Duna menti és a Tiszán túli részeken igen gyenge volt a termés s a gabona felette drága volt. Magyarország egyéb helyein is kevés volt a termés. Még a lápos helyeken is kiégtek a rétek.” (Pető, 338., Tóth E., Rendkívüli.) szeptember 11. TEMESVÁR. A kormányzóság elrendeli, hogy az Ínségre való tekintettel Nagybecskerek, Csanád, Csákóvá és Temesvár tiszttartóságok területéről a Bánáton kívülre élelmet, takarmányt eladni nem szabad, úgyszintén idegen állatot sem szabad élelmezni. (Baróti, I. 152.) november 10. NAGYBECSKEREK. A Béga kiöntött, s vize a becskereki kikötő felé vette útját, s azt éjjel teljesen elárasztotta, s most visszafolyva kiöntött. (I. h„ I. 309.) november. TOKAJ-HEGYALJA. A forró száraz nyár jó bor reménységét keltette, azonban a szélsőséges, nedves ősz, — szeptember 20-ától kezdve és egész október folyamán a nap mint nap volt eső — megduzzasztotta a szőlő szemeit s azok felrepedeztek — írja többek között Reimann kimerítő jelentésében az idei bortermésről. — LISZKA, TOLCSVA és BÉNYE magasabban fekvő szoléi jobban bírták az éjjeli fagyokat, valamint a káros nedvességet, s igy még elegendő bor termett. TOKAJ, TARCZAL, MÁD és TÁLLYA vidékén azonban a termés annyira tönkrement és rothadt, hogy egyes gazdák 100 hordó bor helyett csak 20—30-at szüreteltek. A szüret esős időben november elején volt s nagyon fáradságos volt. Rothadt szemeket szüreteltek, kevés volt a must, értéktelen és rossz, nem érte meg a költséget s a munkát. . . Olyan termést adott, amely nem érdemli meg a „bor” nevét. Reimann (Nachrichten, 1728 : 1439.) 1728. DEBRECEN. Lágy tél borongós napokkal; nyár és ősz nagyon esős október végéig. (D. M. K. 1831.) — ERDÉLY. Roppant száraz év volt, a források sem adtak vizet. (Quellen, IV. 133.) ERDÉLY. Tavasszal és nyáron igen nagy volt a hőség és szárazság, úgy, hogy Erdély nagy részén a folyók és állóvizek kiszáradtak; nagy a gabona- és szénahiány. (Apor P., Synopsis, XI. 165.) — FERTŐ-TÓ. „Még ennek a Századnak kezdetében igen sok halak találtattak a Fertőben, de 1728-tól fogva kezdett a vize sósodni, s azólta a benne lévő halak is kevesednek.” (M. Gy„ 1790 : 233.) — FERTŐ-TÓ. „Kicsiny lett a Fertő.” (Kis J„ Rumy Monumenta ect. 350.) — OLTHÉVIZ. Igen bőséges gabonatermés. (Vásárhelyi—Bogáts, LII. 1948 : 144.) — SOPRON. Gazdag bortermésű év volt. Sok és jó termett, mint már régen. A gabona közepes termést adott. (Bruckner.) — SZEGED. A Boszorkány-szigeten égették el július 23-án Rózsa Dániel, 82 éves
