Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1728 127 január. KÉSMÁRK. 11. csúnya fergeteges idő, kevés hóval, ami 12-én délben meg­ismétlődött, 13—14. nagy hideg. 17—18. enyhe, gyengén fergeteges idő. 20. félig derült, este nagy holdgyűrű. (Uo.) február. EPERJES. Kezdete hasonló a januárhoz, inig a 6-án megindult északi szél télies időjárást hozott. (Nachrichten, 1728 : 835.) február. KÉSMÁRK. A földeket néhányszor hó borította, majd újból eltűnt, rész­ben olvadás, részben a szól miatt. (I. h., 847.) február 3. PEST. „Megindulván, az szél és hab miá Budára nem mehetvén, Váczra mentem.” (Károlyi, I. 289.) február 11. VÁC. „Megindulván háltam Vecsén, holott az Vágón által nem mehetvén az jég miá.” (Uo.) február. FELEK. (Szeben m.) Február hónapban mennydörgés volt és óriási villám­lás, ami a tavaszi időkben nagy havazást és fagyokat vont maga után. (Trausch, 230., Bielz, 00.) március. EPERJES. A tél enyhe, mérsékelten nedves volt, mert csak átmenetileg volt sem nem tartós, sem erős fagy; a földeket a tél nagy részében nem fedte hó, a folyók sem fagytak be, a fák korai rügyezését csak február hidegebb napjai akadályozták meg. A gazda az állatokat a szabadban teleltethette és a vetés is igen szép friss volt. (Nachrichten, 1728 : 892.) március. KÉSMÁRK. A szép meleg hónap folyamán a vetések magukhoz tértek, de a bokrosodó rozs a mélyebben fekvő helyeken gyengébb. A gabona ára is némileg esett. (I. h„ 923.) május 20. KAROLY, CSEPELY, TELEKY. (Somogy m.) Nagy jégzivatar volt. KAROLY: az összes kerti veteményeket, a borsót, kendert a hallatlan jég­verés elpusztította. CSEPELY: e helység mind az őszi, mind pedig a tavaszi vetéseket, ugyanúgy a szőlőket és réteket teljesen elvesztette; a lakosságnak a mindennapira való sem maradt meg, ezért nagyobb részük más megyékbe szóródott szét. TELEKY: a jég nemcsak a kerti veteményeket semmisitette meg, de egész területe rendkívülien elpusztult. Sem kenyeret, sem zabot, annál kevésbé szénát ez évben nem remélhet. (Kaposvári Áll. Levéltár: össze­írás 58. Közli: Mózner L.) május. EPERJES. Május száraz és nem volt sokkal melegebb, mint az április. (Nachrichten, 1728 : 1023.) május 10. SZEKUSIT. A Maros árvizétől a község határában egy kisebb tó kelet­kezett, kérik azt meghagyni, a halászás miatt, (Baróti, I. 395.) május 21. ORSOVA. Jelenti, hogy az éveken át volt rossz termések miatt a lakosság teljesen elerőtlenedett s az adókat csak kíméletesen lehet behajtani. (I. h., II. 242.) május. GÜMÖR M. A cserebogarak nemcsak a kertekben rágták le a fák leveleit, hanem a tölgyerdőkét is. Egyes helyeken a termés a levélnélküli fákon meg­maradt, ez csodálatos látvány volt. A veteménvek elég jó állapotban marad­tak. Buchholtz. (Nachrichten, 1728 : 1052.) június. EPERJES. Igen meleg és száraz hónap s különösen első felében kánikula­szerű forróság volt; a hőség ugyan nem engedett, azonban a többszöri felhők csökkentették a napsugarak hatását. Eső 8-, 13- és 16-án kívül nem volt, s ezek sem voltak tartósak, s igy, a nagy szárazság miatt, a növényzet igen szenvedett. (I. h„ 1728 : 1085.) június. KÉSMÁRK. 13. heves zivatar, záporesővel; VORBERG községben erős jégeső volt. 14. újabb záporeső kisebb jéggel. (Uo.) június 10. SZTRÁZSA. Szepesbéla felé utaztában itt Buchholtz meglehetős villám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom