Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
128 1728 lást észlelt, majd erősen dörgött, s lecsapott a gyújtó villám a patak melletti rét egy füzfabokrába, kis távolságnyira tőle; mintha egy kis gőz is felemelkedett volna. Visszatérve megnézte s megállapította, hogy a füzfalevelek egész sárgák voltak; az egyik fűzfavesszőn, felülről le egészen a földig a héján egy karcolás volt, mintha egy késsel végigkarcolták volna; ezt a vesszőt mint curiositást haza vitte. Június 21-én a villám MENGE SZEALVÁN is lecsapott, 2 ház leégett, majd újabb villámcsapás érte a leégett házak helyét. Ugyanazon a napon SZEPESSZOMBATON a villám 3 csűrt elégetett, egy tanyával együtt; másnap újból 2 helyen lecsapott. Kárt nem okozott. Ezen a napon ZEMPLÉN m. borvidékén borzalmas zivatar volt felhőszakadással; nemcsak a szőlőkben, hanem a községekben is nagy kárt okozva. Ekkor ERDŐBÉNYÉN is lecsapott, egy ház leégett, 2 embert agyonsujtott. Buchholtz. (I. h., 1728 : 1128.) június. KÉSMÁRK. É-i szél uralkodott, annak ellenére meglehetős hőség volt s kevés eső esett; a tavasziak rosszúl állanak, a későn vetett árpa állapota gyalázatos, Harangod vidékén (a Hegyalja és a Tisza közötti tájék), sőt a Tiszántúli részeken a Kunságban és Jászságban az őszi, és tavaszi gabona nagyobbrészt úgy kiszáradt, hogy még a vetőmagot sem szolgáltatta. A rétek kiégtek, az állatoknak nem volt legelőjük, a patakok a nagy aszály miatt kiszáradtak, úgyhogy ezen a vidéken csak nyomorúság volt látható, (I. h., 1117.) június. EELSŐ-MÁGYÁRORSZÁG. Korai tavasz, az április a terményekre igen kedvező volt, többször meleg pásztás esők, s igy a fák korán virágoztak, s a vetések — az ősziek is — vígan fejlődtek, s ezért a gabonaárak meglehetősen csökkentek. Május és Június szárazak lévén, a vetések fejlődése megakadt, s főleg a magasabb helyen vetett árpa elpusztult; igy lett volna az ősziekkel is, ha a gyakori harmat — majdnem éjjelente — fel nem frissítette volna. A fű sem fejlődött, mert részben tavaly a pajorok a fű gyökereit elfogyasztották, s ezért nagy területek teljesen kopárak maradtak. Tapasztalt gazdák ezért rétjeiket tavaszival bevetették, s igy nagyobb hasznuk lett, mint akik a szénakaszálásra vártak; széna itt a várt 30 kocsi helyett 6—8 kocsival ha termett. Az idén is sok volt a cserebogár a kedvező meleg áprilisi és májusi tavaszi idő miatt. Nappal a fáknak leveleit teljesen felfalták, és csak a júniusi hőség idejekor tűntek el. A tölgyerdőket is pusztították a hernyók, a cserebogarak és az aszály; gyümölcs kevés termett emiatt, s különösen a szilva és az alma hiányoztak; körte elég termett, mert azok termése tavaly nem volt oly nagy, mint a többi gyümölcsé. Reimann. (I. h., 1728 : 1120.) július 8. CSANÁD. A kerület jelenti, hogy az ősziekben és tavasziakban egyformán igen rossz termés volt. Adót nem tudnak fizetni, katonaság számára nincs széna. Temesvár a szükséget szenvedő kerületi alkalmazottaknak természet- ' beni járandóságot akar juttatni. (Baróti, I. 256.) július 9. NAGYBECSKEREK. A nagy szárazság miatt kevés széna termett, s igy fű hiány miatt az intézőség a kerületben állomásozó katonaság lovai részére a kiszáradt mocsarakat engedte át. (I. h., I. 308.) július. CSANÁD. A kormányhatóság 5000 frt. adóelengedést adott (Uo.) / ; július. PALÁNKA. A rossz termés miatt az adókat majd csak 1729-ben hajtják be. (I. h„ 398.) július. KÉSMÁRK. A tavaszi vetés az átható, kiadós eső hiánya miatt nem ígért jó aratást, ezért az árpa és a zab ára emelkedett; rozs és búza ára változatlan maradt. A nagy aszály miatt igen nagy a por, s a Tisza mentén az állatok megbetegednek és sok állat el is pusztult, a gazdáknak nagy gondot okozva. (Nachrichten, 1728 : 1197.)
