Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1727 123 ami a zord időre engedett következtetni. 27-én du. újból megjelent néhány fecske. Buchholtz. (I. h. 259.) április 1. ORAVICA. . . . „az adóbehajtás a nagy szegénység és a lakosságnak megszökésétől való félelme miatt nem lehetséges.” (Baróti, Pótf. 12.) április 19. CSONGRÁD. „Rút idő lévén” . . . „jártuk meg Szegvárt.” (Károlyi, I : 240.) május. KÉSMÁRK. Ebben a hónapban erős szárazság volt. Erős jégverés SZIKSZÓN, mely a szőlőket teljesen elverte. Az állatok általában oly gyengék, hogy egyesek az eke előtt elesnek és megdöglenek. (Nachrichten, 1727 : 297.) május 20. NAGYRŐCE. Buchholtz 20-án ideutazott a meleg fürdőre, s du. 4 órakor egy világos vörös szivárványrészt látott, amely lángoló tűznek tetszett és csak É felé volt egy kevéske sárga vonala ... A jelenség tartama 5 perc volt, s mind sötétebb vörössé vált, majd eltűnt. (I. h., 1727 : 300.) május. KÉSMÁRK. 0. du. D-i szél fekete felhőkkel, többszöri dörgés, eső. Az első zivatar I) felől jött, majd meglátjuk, hogy az idén minden zivatar onnan jön-e, amint a parasztregula tartja. Néhány évi megfigyelés többnyire megerősíti ezt a prognózist. (I. h., 1727 : 270.) június 7. RÓKUS. (Roles, Szepes m.) Egy kisebb felhőszakadáskor egyidejűleg nagy jégeső hullott, amely a terményekben számottévő kárt okozott; a jégszemek között voltak kis kocka alakúak is; a hegyek alatti pásztor jelentése szerint a szögletes jégszemek88 legtöbbje galambtojás nagyságú volt. (I. h., 1727 : 373.) június 7., 12. BÉLAI-HEGYEK. Egy viztölcsér ereszkedett le, amely kisebb felhő- szakadást okozott, a vizek és árkok igen megáradtak. Ennek kapcsán megemlítem, hogy 12-én KÉSMÁRK közelében a Lőcsei-hegyekben reggel Ny felől sötét felhő vonult fel vizszintesen. A felhő alul mind szürkébb, mig felül teljesen fehér színű lett; a föld közelében sötétebbó vált, és végül 1/2 10 órakor mintegy felhőfalnak látszott. Ez kb. 12 percig tartott, s ekkor ebből egy fekete sáv merőlegesen leereszkedett,89 90 alul hegyes tölcsérként, (Buchholtz ,,Zipfel”-t ír) jól felismerhető vonalakkal; a jelenség mindinkább dél felé elhajlott, mindig halványabb lett, s végül 10 óra 15 perckor már nem lehetett a többi felhőtől megkülönböztetni. Du. 3 órakor Késmárkon a Poprád igen megáradt, sok helyen kilépett medréből . . . (I. h., 1727 : 359.) június 12. POZSONY. „Nagy eső miá devotio91 nem lehetvén . . .” (Károlyi S., I. 248.) június 14. KÉSMÁRK. Este 7 órakor szivárvány, melynek mindkét alapja teljes volt, világos-vörös és sárga szinű. Az iv középső része nem volt oly világos, hanem 8 vastag sötét sávot lehetett megállapítani. Egy kis idő múlva egy világos másodlagos szivárvány lépett fel; a jelenségnek borulás vetett véget. (Nachrichten, 1727 : 359.) június. KÉSMÁRK. 1. derült, 2. derült, este kevés eső, villogás és mennydörgés, 3. fülledt, este csendes eső egészen 4.-én délelőttig, 5. és 6. nagy és büdös köd, felhuzódott a hegyek felé, s este mindkét nap jó eső. 15. derült nap, repülő felhőkkel.92 21. délben heves záporeső ÉNy felől, ez 22-én folytatódott, 89 Itt kétféle jégszem esett: i. kocka alakú. 2. sokféle csúccsal és éllel, ezek elérték a galambtojás nagyságot, utóbbiak az irodalomban általában ismeretesek. Kocka alakúról itt olvastam először, lehet hogy töredék [?]. 90 A felhőtölcsér, nem ért a földig s így nem okozott sem szelet, sem erősebb esőt. 91 Trinitatis, pünkösd után első vasárnap nem mehettek istentiszteletre. 92 „Repülő felhő” = gyorsan vonuló felhő.
