Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
124 1727 úgyannyira, hogy a hegyekből nagy vizek folytak le, amelyek a szántóföldeket elárasztották, nagy kárt okozva a lenben és gabonában, 23. szép idő lett, a szél a dőlt gabonát újból felemelte . . . 24. szép tiszta nap, 25. repülő felhők, este gyenge eső s fél szivárvány, 26— 28. félig derült, (I. h., 1727 : 332.) június. KÉSMÁRK. A vizek még mindig elég nagyok, mert a hegyekben állandóan esett s a sok hó olvadt. A jégeső nagy károkat okozott s egyes helyeken min- dent elpusztított, különösen KÖRTVÉLYES, IGLÓ és MÁRKÉ SFALVÁN. PODULIN, HOLLÓLOMNIC, KISLOMN1C és ezek körüli majorságokban valamint a KISSZEBENI földeken és máshol a jég ugyancsak tobzódott, s egy földmi vest a villám agyonsujtott. Az állatállomány még mindig nem heverte ki a téli Ínséget, különösen a lovak. (I. h., 1727 : 358.) július 5. CSONGRÁD. ,,Az nagy eső miá ki sem mehettünk,...” (Károlyi, I : 266.) július. EPERJES. A hónap eleje még meglehetős meleg volt; közepe táján azonban többször pásztás esők voltak ... (Nachrichten, 1727 : 400.) július. KÉSMÁRK. A sok eső megdöntötte a szépen állott gabonát, s igy üresek, részben kevés vagy kisebb szeműek a kalászok. Az idén azonban különösen jól nőtt a fű a sok eső miatt. (I. h. 418.) augusztus. EPERJES. A július végi időjárás folytatódott a hó közepéig s majdnem nap mint nap esett, és az időjárás szokatlanul hűvös maradt. (I. h., 1727 : 454.) augusztus. KÉSMÁRK. Az aratás esős időben nehezen indult, majd jó idő lett; általában jó termés volt, a zab kivételével, mely a legdrágább maradt. (I. h. 469.) szeptember 20—24. BÁNÁT. Egyes kerületek: TEMESVÁR, CSANÁD, LIPPA kérik a szüret engedélyezését, mert az amúgy is gyengének ígérkezik s a szőlő beérett. Temesvár intézősége „a délvidékre elrendeli a szüretet, mert a szőlő már teljesen beérett.” (Baróti I. 254, 393, 456. Pótf. 12, 71.) szeptember. KÉSMÁRK. 30. reggel hideg, majd meleg idő és este holdgyűrű volt látható. (I. h„ 1727 : 511.) szeptember. KÉSMÁRK. Akik a 13 szepesi városban és környező falvakban későn arattak, s kévéiket kinnhagyták, kárt szenvedtek, mert a sók eső miatt a szemek kicsiráztak, annyira, hogy az asztagok szinte zöld szénakazlakként hatottak. (I. h., 1727 : 539.) szeptember. EPERJES. Reimann nagyobb cikkben számol be a mezőgazdaságról: Szénát már június elején kaszáltak, de a gazdák panaszkodtak, mert eső hiánya miatt vékony s alacsony volt a fű; de júl. és aug.-ban nedves, jó esős idő következett, s igy másodszor kaszálhatták a nagyon szép füvet. A nedves idő a tavasziaknak igen kedvezett, jobban kifejlődöttek, és teljesen beértek, s igy a téliekkel egyszerre arathatták. A sok eső miatt júl. második felében arattak, igen nehéz körülmények között; a termés egy része kicsirázott a kései behordás miatt. A tavalyi kenyérhiány után az idén bőség volt ... A szegény paraszt — kényszerűségből — gabonáját már félig éretten aratta le, s a szemeket a kemencében szárította . . . Igen sok gomba termett a szegénység könnyebbségére, úgyszintén nagy volt a gyümölcsbőség . . . Végeredményben oly bőséges, áldott esztendő volt, amilyen emberemlékezet óta nem fordult elő. (Uo.) október 2. CSÁKÓVÁ. A szüret csak októberben volt. (Baróti, I. 456.) október. EPERJES. Eleinte borult, majd meglehetős hűvös volt, 5- 6-, és 7-én oly erős éjjeli fagyok voltak, hogy még a kisebb patakokon is jég képződött; majd tűrhető idő következett. (Nachrichten, 1727 : 589.) október. KÉSMÁRK. Még szép derült meleg napjaink voltak. Liptőban sokszor oly csúnyán dörgött, hogy az idei nyáron hasonló zivatarunk nem is volt. 25-én
