Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1726-1727

121

igen kevés volt, s azok sem bírtak a szükséges édességgel

__Reimann (Sammlung,

1

726 : 423.)

november 20. KÉSMÁRK. Késői zivatar, mennydörgés, még pedig reggel napkelte előtt, ugyanakkor erős havazás. (I. h. 591.)

december. KÉSMÁRK. 3. egész nap iszonyú zivatar és hóförgeteg, az úton]évők nem jutottak tovább. 4. igen hideg és derült, úgyhogy a még az útbanlévők is éjjel megfagytak. 14. Este nagy kettős holdgyűrű. (Uo.)

1720. SZEPESTÓTFALÚ, HUSJFALVA, FARKASFALVA. (SZERES M.) „Boszorkányság” megállapítása miatt az asszonyokat megfürösztötték, hogy kiderüljön ők okozták-e az idei nagy szárazságot. Ebben a három községben valamennyi asszonyt vízbe tették, hogy kitűnjön azok közül kik az időcsiná- lók, ui. azok nem merülnek el a vízben. Erről írt jelentést Buchholtz Gy. élesen elítélve ezt a babonaságot egyúttal idézve Seneca és más régi íróknak ezt a babonaságot elítélő írásait. (Sammlung, 1726 : 706.)

—ERDÉLY. A szörnyű forróság gabona- és szénahiányt okozott. Ezért Erdély egyes részeiben ismét nagy éhség támadt, leginkább COTTUS-ban. [Belső- Szolnok m.] Egyes helyeken marhavész tört ki. (Apor, P., Synopsis, XI : 163.)

— MAGYARORSZÁG, ERDÉLY. „Az el múlt esztendői erős nyarat és őszt nagy

havas Tél követvén sok Országokban arra rekkenő heves száraz tavasz és nyár fordúl, melly miatt Erdély éitszaki nagyobb részében a’ Szilágyságban, Magyar Országban is maid mindenütt (egyébbütt is) a’ vetések, vetemények, füvek, némelly folyó vizek, Tóók és kútak kiszáradván, mind az emberek, és barmak élései igen el szűkülnek. Ellenben a’ szőlők, és előbbi sok nedvesség miatt bő termést vévénfrismeg érésre jutnak, A’székely földön és más némelly helységekben is a’ szarvas marhák igen döglenek.” (Spangár, 102.)

— SOPRON. Szép enyhe tél volt, úgyhogy mindig lehetett künn dolgozni. Jó bor

termett, gabonában sem volt hiány. (Bruckner—Schürtz, 89, Michel, 343.)

1727.*

1726/27 tél. ERDÉLY. Igen meleg tél volt, az emberek karácsonykor vetették el a gabonát, s szépen is indult . . . (17. Bielz 59.)

tél. OLTHÉVIZ. Enyhe tél volt eső nélkül, kevés hóval. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.)

tél. MAGYARPOLYÁN. Ezen a télen nem volt hó, mégis mindenek várakozása ellenére április 19—22-én nagy hóvihar volt, és olyan fagy, hogy a gyümölcsöt mind elpusztította. (Pető, 338., Tóth E. Rendkívüli.)

tél. SOPRON. Könnyű és hóban szegény telünk volt. (Bruckner.)

január. EPERJES. A január nálunk nedves és enyhe volt. (Nachrichten, 1727 : 30.)

január. KÉSMÁRK. Ebben a hónapban többnyire déli szél fújt. A Poprád jégtakarója 1-én legtöbb helyen betört, mert már 4 nappal elébb meglehetős meleg volt. (Uo.)

január 4. NAGYBÁNYA. Lágy tél. Január 4-én égiháború. (Péterffy. Ij. XII. 1908 : 207.)

január 11. TISZAFÜRED. „Érkeztt ;m Füredre, holott a Tüza jege és zaja miá akadályom esett .. .” (Károlyi, I. 246.)

* Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (480. o.); EPERJES 1. a 8. (491. o.) Függelék alutt.