Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
122 1727 február 14. ERDÉLY. „Az utak MARGA és ZAIKANY [Hunyad ni.] között járha- tatlanok, a hidakat (a vizek) teljesen elrontották.” (Baróti, I : 422.) február. EPERJES. Ez a hónap is nedves és enyhe volt, egyáltalán nem télies. (Nachrichten, 1727 : 83.) február. KÉSMÁRK. 2. többször havazás.87 (Uo.) február. KÉSMÁRK. A földeket ritkán fedte hó, Mátyás nap (24.) után volt néhány napig hótakaró ... A hó közepén meleg időben kezdtek szántani, Liptó megyében is a zabföldeken; a vetés az utolsó hó eltűnése után történt. Az idei jégzajlás nem volt veszélyes, mert a jégtakaró a rajta elfolyó viz alatt olvadt. (I. h. 109.) március. EPERJES. Ez a hónap némileg téliesnek indult, bár több eső esett, mint hó, mégis a vége felé, mikor az ég kiderült, meglehetős éjjeli fagyok voltak, így 28- és 29-én. Havazott 7-, 13- és 22-én, de a meleg következtében rövidesen elolvadt, s csak a hegyeken maradt meg a hó. Sokszor volt nappal többnyire heves szél, bár reggel és este teljesen szélcsend volt... (I. h., 1727 : 141.) március 24. KÉSMÁRK. Itt szép szélcsendes idő. A hegyeken sötét felhők feküdtek és a Kelen-hegyen, tőlünk csak 2 mérföldnyire, oly heves szélvihar keletkezett, hogy egy kocsit lovaival felborított, ami hasonlókép egy lovagló emberrel is megtörtént. (I. h. 181.) április. KÉSMÁRK. 1 — 3. gyakori hófergeteg, 4. és 5. reggel erős hideg, majd derült, kellemes idő, 6. és 7. borult, de meleg, 8. este volt az első meleg eső, villogott is az idén először, mennydörgést azonban már hetekkel ezelőtt hallottunk. 20. egész nap hófúvás s reggel a házakból alig lehetett kijönni; az útban lévők megrekedtek és a késmárki szűcsök kapuját annyira befútta a hó, hogy ott egy kocsi sem tudott bejönni; 21—22. a havazás folytatódott és bár este eső esett, a hó még 23-án is nagyobb lett.88 (1. h. 212.) április. EPERJES és FELSO-MAGYARORSZÁG. Takarmányhiány miatt az enyhe tél folyamán az állatokat a földekre, aljerdőkre hajtották, s ott tengődtek. A zord március végi szelektől az őszi vetés elsárgult és hervadt. A múlt évi rossz termés miatt kenyérinség volt, sőt éhínség, mert sokan kenyér nélkül mindenféle gyökerekkel, csalánból és korpából elkészített étellel táplálkoztak . . . Reimann. (I. h., 1727 : 233.) április. KÉSMÁRK. A hó közepén a tavaszi vetést megakadályozta az újabb egy rőfnyi magas hó, mely egy hétig fekve maradt. A tátrai MAGURÁN mintegy 100 szarvasmarha és juh pusztult el takarmányhiány okozta betegség miatt. BOCÁN juhok pusztultak el, bár a vetésről ellapátolták a havat s úgy legeltették őket. (I. h., 1727 : 240.) április. KÉSMÁRK. A hónap közepén LOMNICON mennydörgés, parasztregula szerint erre újabb hideg következik. 15-e igen szép meleg nap, 16-a is némileg az; 8-án az első fecskéket látták, Ny felől jöttek, majd 15-e után eltűntek 87 Bttchholtz a febr. 2-ához fűződő időjárási parasztregulával külön kis cikkben foglalkozik, s megjegyzi, hogy ez az idén is bevált. (Uo.) 88 Buchholtz Gy. „Die Carpathische Gebürge-Witterung” kisebb cikkben megemlíti, hogy a Tátra 8 — 27-éig nem volt látható. Állandóan havazott, a parasztok kisebb utakra sem tudtak elmenni. Miután a húsvéti ünnepek (hv. ápr. 13.) alatt szép meleg idő volt, a nagy hó lassan fogyott s a Tátra kiugró csúcsai láthatókká váltak; az áprilisi hó nagyobb lett, mint a téli. A dunajeci kerületben is oly nagy hó esett, amilyen tél közepén szokott lenni, s emiatt az állatok élelemben hiányt szenvedtek. Egyes völgyekben legalább 8 ölnyi magas hó feküdt, amint azt becsülni lehet. A fuvarozást és közlekedést is nagyon akadályozta a hó . . . (Uo.)
