Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. A szántóföld és vízforgalma
gárzás hatására a tulhülő felszín felé "mozog". Magyarázat: a függő kapilláris vizet a feltalajban a felületi fe- szültségi erők egyensúlya tartja vissza. Éjjel, a felszinközeli meniszkuszok felületi feszültségi ereje - a kisugárzó felszín erős lehűlésével - jelentősen nő, ami a vizoszlopot igy a felszínig emeli. Ezzel újra telítődhetnek a napközben már kiszáradt felszíni kapillárisok és levegőpórusok. Ki sugárzási fagyok esetén - ha a felső 2-3 cm befagy ez a felszín felé irányuló kapilláris vizmozgás olyan "intenzív", (telitett feltalaj!), hogy néha még a több cm-es "porszáraz" talajkérget vagy porréteget is képes újra "túltelíteni" a felszínen. Ezzel a kapillárisok vízszállításán alapuló párologtatás újra "sáros" párologtató felülettel indul minden közbejött csapadék nélkül! (21.) Szemcsés - lazább homok - talajokon a kapilláris vizösszekötte- tés a felszín és a feltalaj telitett rétegei között a kötött talajokénál lényegesen előbb megszűnik. így szárazon elmozdulnak, s a kapilláris vizösszeköttetést ezzel megbontják. Másrészt a talajok lényegesen kisebb vizfoghatősága és vizemelőképessége folytán a függő kapilláris vizmozgás lehetősége már telítettségi okokból is jóval kisebb. A homokfelszin tehát tavasszal hamarább szárad. Az érintkező rétegekkel a direkt viz összeköttetése, (utánpótlódása) texturális, porozi- tási és telítettségi okokból automatikusan megszakad. Csak ismételt beázás hatására áll újra - rövidebb-hosszabb időre - ez a kapcsolat helyre, de az erősödő besugárzás hatására mind jobban felmelegedő felszíni rétegek a gravitációs és kapilláris szívóérővel szemben már nem igen tudják "megfordítani" a lefelé irányuló vizmozgás irányát. A kötött agyagtalaj ezzel szemben igen nehezen szárad, mert a különböző méretű kapillárisok az éjszakai hőfordulók hatására újra és újra telitik a felszint. A feltalaj - rendszerint gravitációs vízzel is terhelt - vízkészlete ezt elősegíti. Az alsóbb talajrétegek ugyanis még túl hidegek ilyenkor ahhoz, - esetleg jégdugőval is lezártak - hogy elszívhassák a feltalaj gravitációs vizfeleslegét. Megjegyzés: a viz belső súrlódása - mint közismert - a hőmérséklet csökkenésével a lineárisnál is nagyobb mértékben nő. így a fagypont körüli altalaj mindaddig képtelen kolloidális talajoknál "elszívni" a feltalaj felesleges, un. gravitációs vizét, amig közvetett utón - éppen a viz közvetítésével - jelentősebb mértékben fel nem melegszik (25,). A viztelitettség nem öncél a szántóföldön, de különösen nem az tavasszal a felszíni rétegekben. A jó vetőággyal szembeni alapkövetelmény, hogy a belé vetett mag egyenletes csírázását és gyors robbanásszerű kelését biztosítsa. Ennek viszont feltétele, hogy a vetés mélysé31
